már
a télnek adomáz- stafétabotján
hol köszönt egy-egy ügyeletes
forradalmárt
miként- vette célul
ködét fonja rá glóriaként - úgy
hogy mint kapzsi utód
ha jut
élvezetéhez
mához venni tudja
a holnapot is! --
Helyenként marad a felhős párás idő... a légmozgás is mérsékelt... nem lesz túl hideg (reggeli hidegét kivéve – igaz meleg sem lesz...), de párás, ködös lehet az idő, ez befolyásolhatja a közérzetet... ha derűre vágysz, mondom: a felhő fölé nyúló hegycsúcsokon lesz napsütés 900 m fölött mindenképp!
Humán szempontból: A hűvös, nyirkos időjárás hatására immunrendszere legyengülhet, egyúttal pedig fogékonyabbá válhat a kórokozók támadásaival szemben, nagy a megfázásos betegségek kialakulásának kockázata. A nyugalomba jutott, párás levegőben a közlekedésből származó szennyezőanyagok is feldúsulhatnak, különösen Budapest veszélyeztetett...
-----------------------
Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus “vénasszonyok nyara” vagy más néven “indián nyári” napok.
S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.
Ebben a hónapban jelennek meg jellemzően az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén, később már 2 méteres magasságban is. Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak a délutáni órákig vagy esetleg egész nap. Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt, hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas baleseti statisztikával rendelkezik.
Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített statisztika szerint az október a legbalesetveszélyesebb hónap. Kétszer annyi baleset következik be általában, mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 7 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 18 °C, 26-48 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 142-170 óra körül van összesen a hónap folyamán.
október 4.: 1957-ben ezen a napon bocsátották fel az 1. mesterséges holdat, a szovjet Sputnik1-et. A műhold egy 56 cm átmérőjű, 83,6 kg súlyú gömb volt. Azon felül, hogy a technológia úttörője volt, ennek a műholdnak köszönhetjük a felső légköri rétegekről beszerzett első információkat, adatokat. Az eszköz 29,000 km/órával halad, így 96,2 percbe tellett neki a Föld megkerülése. 20.005 és 40.002 MHz-en sugárzott rádiójeleket, amit szerte a Földön foghattak az amatőr rádiósok is. A jelek sugárzása 22 napig tartott, amikor az energiaellátó elem kimerült. A műhold 1958 január 4-én érkezett vissza a légkörbe, ahol elégett a súrlódásnak köszönhetően. 60 millió km-t tett meg és 3 hónapot töltött a Föld körüli pályán.
október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett. XIII. Gergely pápa rendeletére ekkor hajtották végre a naptárreformot, mert az addig alkalmazott Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.
október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek ezen időszakban következnek be hazánkban.
október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak. 1936-ban Tolmácson esett a hó. Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án készültek feljegyzések. Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.
október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja. „Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)
október 6-10: Draconidák meteorraj ekkor figyelhető meg. 2014-ben Október 8-án és 9-én lesz megfigyelhető legnagyobb eséllyel hullócsillag.
október 13.: 1869-ben ezen a napon született Anderkó Aurél meteorológus, egyetemi tanár, feltaláló, az esőmérő szerkezet megalkotója.
október 13.: A mérési statisztikák szerint ez a nap a legkisebb napi felmelegedés átlagos napja hazánkban. (1.2 C)
október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve.
október 21.: Az Orionodák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.
október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.
október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.
"Októberben durvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőre."
"Októberi eső, termékeny esztendő."
nevezetes napjai:
Dátum Névnap
október 2. Petra - Leodegár
Leodegár ha lombhullató,
Örülj, a jövő év páratlan jó!
október 21. Orsolya
Orsolyakor takaríts be káposztádat,
Simon-Júda hóval tömi be a szádat!
október 28. Simon - Júdás
Megérkezett Simon-Júdás,
Jaj már néked pőregatyás!
Rég felírta Noé Tokaj hegyormára,
Hegyaljai kapás várj Simon-Júdásra.
Akár haszon, akár kár,
Simon-Júda a határ. (Szüret)
2017. 10. 01.