Minden eddiginél pusztítóbb következik!

(és nem a kialakuló háborús helyzetekről beszélnék)

 

Az európai kontinens általános szeizmológiai földrajza régóta ismert. Tudható, hogy alapjában véve az afrikai és az eurázsiai tektonikus platók mozgása, összeütközése alakítja a mélyben zajló folyamatokat, s a leginkább földrengés-veszélyes vidékek Törökországban, Görögországban, a Balkánon és Itáliában, valamint Romániában találhatók. De nem mentes a földmozgásoktól például a Pireneusok vagy a francia Alpok vidéke sem.

Ébredező tudósain és már a későn ébredők is látják, érzékelik is, hogy az előrejelzések, azt mutatják, hogy Európában korábban nem tapasztalt nagyságú földrengések pusztítanak majd – s hozzáteszik: ez annál is inkább elképzelhető, mert a korábbi évtizedek előrejelzései nem sikerültek pontosakra - az eddigi tévedések okait és magyarázatát is még csupán most kezdik megérteni.

Tehát:

...az európai története során feljegyzett, pusztító földrengéseknél nagyobb rengésekre kell számítani.

Tudóskáink meg szépen hallgattak, talán nem hittek a szemüknek? A mostani előrejelzést az elmúlt három évtized méréseinek összegzésére, és a tengeralattjárók és műholdak által a földköpenyről összegyűjtött információkra alapozzák a tudósok (pedig már leírtam, hogy saját bevallásuk szerint sem voltak pontosak a mérések...), s a korábbi (elsősorban a „történelminek" nevezett) rengéseknél legalább egy fokkal nagyobb amplitúdójú földmozgásokat jósolnak, természetesen, a Richter-skála értékei szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a felszabaduló energia is nagyobb és pusztítóbb lesz, mégpedig a számítások szerint harminckétszer nagyobb!

 

A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. Ezt ugye tudja a kisiskolás is...

A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból, amit a földrengés hipocentrumának nevezünk, gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete az epicentrum. Ezt meg már tanították is földrajzból, amíg volt földrajz... mert beszüntetni kívánják.

Nos- de maradjunk a rengéseknél...

A feszültség több okból halmozódhat fel.

Ebből következik, hogy a földrengések a Föld különböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki.

Épp mai hír, hogy Európa déli részein - eddig még ilyen nem volt - nagy mennyiségben éreztek földmozgásokat – mi a levegőszennyezettséget okoljuk a klíma változásért, ám, ahogy már 2015-16-ban is leírtam: a föld belsejében van a probléma – ott a baj- ott forrong valami – és hogy már nagyobbodik a probléma, most már megnyilatkoznak a tudósok is, hogy... (!) - de még mindig nem értik a miértjét!

A friss mozgásokat, rengéseket - ezeket a földrengéseket nevezzük interplate (lemezek közti) földrengéseknek. Megfigyeltek földrengéseket a lemezszegélyektől távol a kőzetlemezek belsejében is, ezeket intraplate (lemezen belüli) földrengéseknek nevezzük, ennek kialakulási okai még nem teljesen tisztázottak.

De mondjuk már ki, hogy itt lehet okolni igazán a hadiipar fejlesztéséért felelős államokat és az őrült Kim Dzsong Un-okat, mert az ember is okozhat földrengéseket a föld alatti kísérleti atomrobbantásokkal.

...bár az atomrobbantásokat figyelemmel tudják kísérni, de mivel ezek mesterségesen keltett földrengések, nem szokták a földrengések közé sorolni őket. Észlelnek valamit és még az sem biztos, hogy bejelentett a kísérletet...

(az időpontja sem mindig ismert (titkosítanak mint Orbánék!))

...lakatlan és megközelíthetetlen helyen végzik, de még az sem biztos, hogy a kísérleteket elrendelőkön kívül, a helyet bárki ismerné... Ezt a körülményt a földrengéseket vizsgáló tudományágak is figyelembe veszik, az általános földrengéstan (szeizmológia) csak a természetes, az alkalmazott földrengéstan (szeizmika) csak a mesterséges rengések tanulmányozásával foglalkozik. De – a furcsasága, hogy hatástanilag senki nem vizsgálja, milyen következményekkel járhatnak és járhattak, már eddig is, az egyre nagyobb megatonnás-kísérletek – mit tesznek/tettek a föld belsejében!

Folyamatai és legalább a természetes mozgások hatásait vizsgálva:

egy földrengés utórengése olyan földrengés, amely a főrengésután következik be, ugyanabban a földrajzi régióban, és gyengébb a főrengésnél. Ha az utórengést erősebbnek mérik a főrengésnél, akkor attól kezdve az utórengést tekintik főrengésnek, és a korábbi rengést előrengésnek. Az utórengéseket az váltja ki, hogy a földkéreg az elmozdult törésvonal környékén a főrengés hatására átrendeződik.

Keletkezésről még pár szót csak...

Nagyon nagy számú földrengés keletkezik a Földön nap mint nap, de ezeknek a rengéseknek a legnagyobb része az ember számára nem érzékelhető, úgynevezett mikroszeizmikus rengés. Az olyan rengéseket, amelyek az ember számára is érzékelhetőekmakroszeizmikus rengéseknek nevezzük. Ilyenből naponta csak egy-kettő keletkezik... ám a mai friss hír szerint mégis tucatjait észlelték...

A földrengések jelentős része a kőzetlemezek találkozásának közelében pattan ki. Ez azért van, mert az egyik kőzetlemez a másik alá bukik, és a lefelé haladás közben a lemezt felépítő kőzetek rugalmasan változtatják alakjukat

...és amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét. Egy földrengés kipattanása után mértek több tíz méteres szintbeli eltéréseket a rengés előtti állapothoz képest. Ezeket a rengéseket, amelyek 70 km-es mélységig keletkeznek, sekély mélységű rengéseknek hívjuk. A kőzetlemez folyamatosan halad lefelé, és kb. 600 km-es mélységben beleolvad az asztenoszférába. Ha a földrengés mélysége 70–300 km között van, közepes mélységű rengésekről beszélünk, majd végül a 300 km alatti rengéseket mély fészkű rengéseknek nevezzük.

A földrengés pusztítása

A földrengések nagyon sokféleképpen tudnak rombolni és az emberi életben kárt tenni. A földrengések hatására keletkező másodlagos hatások sokszor sokkal rombolóbbak, mint maga a földrengés. A földrengés elsődleges hatása a lökéshullámok okozta rombolás, mert a házak nem tudnak ellenállni a folyamatos rázkódásnak és összedőlnek. Másodlagos hatásnak nevezhetjük a földrengés hatására keletkező egyéb természeti jelenségeket, ezek közül is a legpusztítóbb, mint azt 2004 karácsonyán láthattuk is, a cunami, ami a tengerfenéken kipattanó rengés következtében a tengeren keletkező hullám, amely a part közelébe érve több tíz méter magasra is megnőhet. Ezenkívül a földrengés kiválthat sokkal kevesebb emberi életet követelő természeti jelenségeket is, például földcsuszamlásokat és hegyomlásokat. A városokban a legpusztítóbb utóhatása a földrengéseknek a gázvezetékek eltörése miatt kialakuló tűzvész. A földrengés lökéshullámainak hatására bizonyos talajtípusok elveszthetik szilárdságukat, ez az ún. talajfolyósodás jelensége, amely szintén komoly károkat okozhat az épületekben.

Földrengéshullámok fajtái

A földrengés során több fajta hullám keletkezik. A hullámokat két fő csoportra oszthatjuk, az egyik csoportot az úgynevezett térhullámok alkotják, ezek a Föld belsejében is képesek terjedni, a másik csoportot a felületi hullámok alkotják, amelyek csak a Föld felszínén terjednek.

A térhullámok

Longitudinális hullám: a hullámot más néven p (primer) hullámnak is nevezik, mert a szeizmogramokon ez a hullám jelentkezik először. A hullámban a részecskék terjedési iránya megegyezik a hullám haladási irányával, összehúzódási és kitágulási szakaszok követik egymást.

Transzverzális hullám: a hullámot más néven s (szekunder) hullámnak is nevezik, mert a szeizmogramon a p hullámok után jelentkezik. Ebben a hullámban a részecskék terjedési iránya merőleges a hullám haladási irányára. Az s hullámok jellemzője, hogy a folyadékokban nem terjednek. Mivel ezek a hullámok terjednek a Föld belsejében is, és a különböző sűrűségű anyagokban különböző sebességgel haladnak, felhasználhatóak arra, hogy segítségükkel meghatározzák a Föld belső szerkezetét.

A felületi hullámok

Rayleigh-típusú hullám: nevét a hullámot matematikailag először leíró Lord Rayleigh-ről kapta. A hullámban a részecskék terjedési iránya merőleges a hullám haladási irányára. A hullám a Föld felszínén halad, és akár szemmel látható, mert az autók le-fel mozognak a hatására.

Love-típusú hullám: nevét a hullámot először 1911-ben leíró A. E. H. Love brit matematikusról kapta. Ebben a hullámban a részecskék a hullám síkjában mozognak. A sebessége általában nagyobb, mint a Rayleigh típusú hullámé.

Érdekességként:

Az 1964-es alaszkai földrengés (más néven nagypénteki földrengés vagy nagy alaszkai földrengés) 1964. március 27-én helyi idő szerint 17 óra 36 perckor kezdődött, és 3-5 percig tartott. 9,2-es erősségével a valaha mért második vagy harmadik legnagyobb földmozgás volt. (A 2004-es indiai-óceáni földrengés erősségét 9,1 és 9,3 közé teszik.) Epicentruma a csendes-óceáni és az észak-amerikai tektonikus lemezek törésvonala mentén, a dél-alaszkai Prince William-öböl északi részébe futó College-fjordnál volt. A földrengés során 15, a nyomában keletkező, a Csendes-óceánon és helyi öblökön végigvonuló szökőárakban 113 (más forrás szerint 122) személy halt meg. Az anyagi kárt 350-500 millió dollárra becsülik.

Főleg a nagyobb rengések előtt és alatt létrejövő jelenség a földrengésfény, melynek keletkezési mechanizmusát még nem ismerjük. Valószínűleg dörzselektromos hatás (tribolumineszcencia) is szerepet játszik benne.

A legrégebbről ismert, feljegyzett földrengés i. e. 1180-ban Jerikót pusztította el. Spártát i.e. 464-ben pusztította el földrengés, a halottak száma elérte a 30 000-et.

A legtöbb lakos a kínai földrengéseknél pusztult el, az 1556-os saanhszi földrengés során több mint 830 000 ember vesztette életét.

Európában a 16. századtól Olaszország területe szenvedte el a legtöbb földrengést, az 1908-as messinai földrengéskor 83 000 lakos vesztette életét.

 

Itt az ideje komolyan venni, hogy a Föld nem egy dinnye és minden mozdulata emberéleteket követelhet – nem utólag kell felkészülni a katasztrófákra, hanem már jó előtte – ha még és amíg - nem késtünk el vele máris... Isten őrizzen bennünket! De akkor már az ima nem segít!

 

Szőke Emil:

ateista mivoltomból

 

lesek... csak lesem

mi-végre itt „szándokát” mutatni Isten

...vagy nem is vég ez csak kezdet?

Valaminek vett létmocsarából

egy változatosság

- a rend megittasult elméjében

a nekibuzdulás?

...töredéke a valóságban

s így alkotta érzésekben is irgalmatlan? -

 

És lett – lám - bölcs az ok

hogy a hittel

szürkén cimborálnak -

 

(szentfazék és leveses keverőkanálnak

szagra vett illatában mint patkányhad

élesztik az emlékeket)

 

Már szent az akarat (mondhatnám isteni)

rákap a szenvedély -

és a vad hajszába

visszazuhant pár-száz évet mint ami

ébredésre kibontandó-rejtelemként

egy változat csak

(áldozatképp lészen prózai)

hol már élve boncolnak –

 

2017. 04. 08.

 

 

 

 

Oldal: Minden eddiginél pusztítóbb következik!
Magam-emésztő - © 2008 - 2024 - magam-emeszto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat