A BIBLIÁRÓL...

A Biblia két fő részből áll:

Ószövetségből és Újszövetségből (más néven: Ótestamentumból és Újtestamentumból).

„Az Ó- és Újszövetség megjelölés Isten Izraellel (Mózes második könyve 24,8 alapján) és a keresztény egyházzal kötött szövetségére utal (Máté 26,28 szerint), a latin „testamentum” (azaz „végrendelet”) szó pedig azt fejezi ki, hogy ezek az írások szent hagyatékok, amiket a keresztények hite szerint Isten Izraelre és az őskeresztény egyházra hagyott. A „testamentum” elnevezést a Vulgata (a Biblia latin nyelvű fordítása) nyomán használják.

Míg az Ószövetség az Izrael népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti meg, addig az Újszövetség a keresztény egyházzal kötött szövetség keretén belül közölt kinyilatkoztatásokat (Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket) tartalmazza. Egyes történetek, próféciák többször is – esetleg különböző nézőpontból és írótól – szerepelnek a Biblia különböző könyveiben. Egyes részek a lehető legnagyobb tömörségre törekedve adnak információt a történelmi eseményekről, míg más részek művészi rajzolatot nyújtanak az ember és kor természetéről (például: szerelemről).

Az Ószövetség 39 (zsidó Biblia és a Protestáns Ószövetség) vagy 45 illetve 46 könyvet (a katolikus fordítás tartalmazza a Makkabeusok I-II. könyvét, Tóbiás könyvét, Judit könyvét, a Bölcsesség könyvét, Jézusnak, Sirák fiának könyvét és Báruk könyvét, amelyek a protestáns fordításban nincsenek meg; Jeremiás könyvét és Jeremiás siralmainak könyvét pedig néha egynek, néha kettőnek számítják), az Újszövetség pedig 27 iratot tartalmaz.

A Biblia könyvei mintegy 1500 esztendő folyamán, a Kr. e. 2. évezredtől a Kr. e. 4. századig Izrael népe körében, a Kr. u. 1. században pedig az őskeresztény egyház körében keletkeztek. A hagyomány szerint körülbelül negyven személy írta a Biblia könyveit; voltak közöttük papok, királyok, orvosok és egyszerű közemberek is.

A bibliai könyvek régebben folyamatos szövegét az áttekinthetőség érdekében szerkezetileg tagolták. Ez első lépésként azt jelentette, hogy az egyik canterbury érsek, az 1228-ban elhunyt Stephen Langton az iratokat fejezetekre (részekre) osztotta. Majd századokkal ezt követően az egyes fejezeteket versekre bontották. Az Ótestamentum kapcsán ezt a munkát az 1541-ben meghalt Santes Pagnino, az Újszövetséget illetően pedig 1551-ben Robertus Stephanus végezte el.

A Biblia könyveit a 16. században, az első nyomtatott bibliakiadások idején számozott fejezetekre és úgynevezett versekre osztották, amelyeket szintén számok jelölnek (például Máté evangéliuma 26,28; azaz Máté evangéliuma 26. fejezet, 28. vers). A fejezetek általában a bibliai könyvek tartalmilag elkülönülő nagyobb egységeit választják szét, míg a versek általában mindenféle tartalmi szempont nélkül megállapított néhány mondatos szakaszok, amelyek a mondatok könnyebb visszakereshetőségét és a különböző bibliai részek közötti kereszthivatkozások (konkordancia) készítését szolgálják. A versek számozása a katolikus és protestáns bibliakiadásokban megegyezik. A verseket követő kereszthivatkozások viszont az egyes bibliakiadásokban eltérnek, és nem is minden kiadásban találhatóak meg.

 

Írói

A Biblia megírása több mint ezer éven át tartott. Írói gyakran nem a saját koruk eseményeit, hanem akár több száz évvel korábbi történéseket jegyeztek le a hagyományok alapján.

A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti.

A kanonizáció kifejezés azt jelenti, hogy az egyház elismerte az egyes iratok isteni ihletettségét (Isteni eredetét) és ezzel a kánonhoz való tartozását. Ha a kanonizáció folyamatáról beszélünk, akkor arról van szó, hogy mikor, miként ismerték fel, vagy ismerték el az egyes iratok kanonikus voltát és csatolták véglegesen a kánonhoz. A Biblia kanonizációja a 397-es III. Kárthágói Zsinaton zárult le. A Biblia könyveihez hasonló, de az egyház által hamisítványnak (pszeudoepigráf) vagy nem Isten által sugalltnak ítélt, és ezért a kánonból kihagyott könyveket apokrifoknak nevezik. A ma ismert keresztény Bibliába az egyházatyák által kiválasztott négy evangélium (Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma) került. Ezekkel együtt közel harminc különböző – sokszor a keresztény erkölcsnek, életigenlésnek ellentmondó, gyakran gnosztikus – evangélium is létezett.

Oxyrhynchus-papirusz, 3. század

A Codex Vaticanus (Vatikáni kódex) a Biblia legértékesebb görög kézirata a 4. század elejéről. A Biblia másik két legjobb és legteljesebb szövegtanúja a valamivel későbbi Codex Sinaiticus és Codex Alexandrinus.

 

A Biblia fordításai

A Biblia egyértelműen a legek könyve:

a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv. A Biblia a kereszténység elterjedésével túllépett a zsidó nép, illetve a zsidó közösségek által lakott területek határain, és eljutott a Föld szinte minden ismert országába és népéhez. A könyvnyomtatás és a reformáció további lendületet adott a Biblia és a bibliafordítás, valamint a bibliaolvasás terjedésének. Egyes nyelveken ekkor készültek el azok a klasszikus fordítások, amelyek máig nagy tiszteletnek örvendenek. Ilyen az angol nyelvű King James Biblia, a német nyelvű Luther Márton-féle Biblia vagy a magyar nyelvű Károlyi Gáspár-féle Vizsolyi Biblia (1590).

A modern nyelveken közreadott középkori és újkori fordítások szinte számbavehetetlenek. A két legelterjedtebb hiteles mai magyar fordítás a Magyar Biblia Tanács (MBT) által készített protestáns bibliafordítás és a Szent István Társulat (SzIT) által kiadott katolikus bibliafordítás. 2014-es felmérés szerint a Bibliát 531 nyelvre fordították le.[5]

Egyéb híres fordítások:

A legelső fordítás a Tórából, a mózesi 5 könyvből készült héberről görög nyelvre. Ez a Septuaginta.

Szent Jeromos műve, a Vulgata a Septuaginta alapján készült latin nyelven.

A zsinagógákban a mai napig a Targumból, a Biblia arámi fordításából olvasnak.

Magyar fordítások

Az első magyar nyelvű bibliafordítás feltehetően 1420 és 1430 között született Tamás kamanci oltáros pap és Újlaki Bálint belcsényi plébános munkájaként. Ez az úgynevezett „Huszita Biblia”. Nem sokkal később Báthory László pálos szerzetes 1437–1457 között fordította magyarra a teljes bibliát. Műve Mátyás király Corvinái között is helyet kapott, de annak a török hódoltság korában nyoma veszett.

Károlyi Gáspár fordítása az első fennmaradt teljes magyar Biblia fordítás. Ő az eredeti (óhéber és ógörög) Bibliát fordította, de munkájához felhasználta Luther német Bibliáját. 1590-ben kerül kiadásra. Ezt a fordítást 1908-ban revideálta a Brit és Külföldi Bibliatársulat, ez a változat a ma használatos ún. Károli-Biblia. [6]

A Magyar Bibliatanács (később Bibliatársulat) 1975-ben jelentette meg az új fordítású Bibliát.

Ezt a fordítást 1990-ben aktualizálták utoljára. A következő revízió folyamatban van. A katolikus biblia szövegének gondozására nagy gondot fordít a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat is.[7]

Káldi György nevéhez fűződik a katolikus Biblia fordítás (1626)[1].

Ballagi Mór készítette el az első magyar nyelvű zsidó kiadást 1840-ben.

A Káldi György-féle szentírásfordítás (nyelvében megújítva, javítva a Neovulgáta alapján) székely-magyar rováskiadása 2011. Karácsonyára készült el.

 

Nyomtatásban megjelent egyéb fordítások:

Szent Pál levelei, Komjáthy Benedek, 1533

Az evangéliumok, Pesti (Mizsér) Gábor, 1536

Zsoltárok, Székely István, 1538

Királyok 4. és Jób könyve, Méliusz Juhász Péter, 1565

Zsoltárok és Mózes két első könyve, Péchi Simon 1625-29.[9]

A Biblia értelmezése

A keresztény hívők körében a hagyományos nézet az, hogy a Biblia megírása Isten vezérletével történt, és így az igazságot szó szerint vagy átvitt értelemben közvetíti az emberiségnek.

Az utóbbi időkben sok keresztény nézetét erősen befolyásolták az ún. bibliakritikusok, és ezen változás ellenhatásaként egy fundamentalista irányzat is kialakult, amelynek fő célja a Biblia szó szerinti tökéletességének bizonyítása. Idővel a Biblia értelmezése vált a protestáns és a katolikus felekezetek közötti hagyományos különbségek kulcspontjává. Míg előbbiek úgy hiszik, hogy a Biblia önmagáért beszél, utóbbiak azt tartják, hogy az Egyház feladata a Bibliát megfelelően értelmezni. Ezért van az, hogy a protestáns Bibliákban nincsen lábjegyzet, így a nehezebben érthető részeket szabadon értelmezik. (A véleménykülönbségek miatt korábban tovább darabolódtak a protestáns egyházak). A katolikus Bibliák tartalmaznak lábjegyzeteket, amelyek az Egyház értelmezései.

Bibliamikrológok

A 17–18. század kedvelt műfaja volt a mikrológ (valamely, általában filológiai vonatkozású témának a legapróbb részletekig menő, aprólékos kidolgozása). A mikrológiaírók különösen kedvelt témája volt a Biblia.

Egy J. J. Schmidt nevű szerző Biblische Physicus c. könyvében (Lipcse, 1731) ízekre szedte a Bibliát a benne található természetrajzi adatok, például a víz fogalma vagy az állatok előfordulása szempontjából. Megszámolta, hányszor és miképp említi a Biblia a vizet: hány vízforrás volt a Kánaánban, mekkora volt az említett csatornák száma, mely versekben szerepel tó, mocsár, tenger, kút, patak stb.; hogy hol beszél a Biblia állatokról, négylábú állatokról, négylábú szelíd állatokról, és így tovább.

Th. H. Horne anglikán teológus 1818-ban megjelent könyvében (Introduction to the Critical Study and Knowledge of the Bible, London, 1818)[10] a hivatalos angol szöveg alapján a következő statisztikát készítette:

A Bibliában foglaltatik

Ószövetség Újszövetség Összesen

Könyv 39 27 66

Fejezet 929 260 1 189

Vers 23 214 7 959 31 173

Szó 593 493 181 253 774 746

Betű 2 728 100 838 380 3 566 480

További számításai alapján az Ószövetség legrövidebb verse a Krónikák első könyve 1,25. (Héber, Peleg, Reú), az Újszövetségé pedig János evangéliuma 11,35. („És Jézus könnyezett.”) Ezsdrás könyve 7. az angol ábécé minden betűjét tartalmazza az o kivételével. Az „és” kötőszó az Ószövetségben 35 543-szor, az Újszövetségben 10 684 ízben fordul elő. A további hasonló adatokat ld. lentebb.

 

A Biblia történelme

Ószövetség

A teremtés

Bűneset

Özönvíz

Noé

Pátriárkák

Ábrahám

Izsák

Jákob

Exodus (Kivonulás Egyiptomból)

Izraeli törzsek

Mózes

Áron

Léviták

Szent sátor

A honfoglalás

Józsué

A bírák kora

Sámuel próféta

A királyság kora

Saul király

Dávid király

Salamon király

Első templom megépítése

Az ország szétszakadása

Júdai Királyság

Izraeli Királyság

Zsidó királyok listája

Főbb próféták

Illés próféta

Elizeus próféta

Ézsaiás (Izajás)

Jeremiás

Kispróféták

Babiloni fogság

Dániel próféta

Második templom megépítése

Makkabeusok

Újszövetség

Keresztelő János

Jézus

Hegyi beszéd

Az apostolok

Péter apostol

Pál apostol

Első keresztények

Eszkatológia

m • v • sz

A bibliai igék idézésének módja

A Biblia könyvének rövidítése pont nélkül, a könyv száma szorosan eléje, szintén pont nélkül: pl. Mt, 2Móz. Az idézett versszáma a fejezetet jelző számtól vesszővel van elválasztva: pl: Gal 1,8. A részen belül idézett versek között kötőjel, illetve pont van: pl: Mt 28,1–5.7.18–20. Ha több részre vagy könyvre szól az idézet, a részek, illetve a könyvek között pontosvessző van: ApCsel 18,8; 19,29; Róm 16,23.[12]

 

Érdekes tények

Ez a lista néhány különösebben érdekes tényt tartalmaz a (protestáns kánon szerinti) Bibliával kapcsolatban.

 

Fejezetek

A protestáns kánon szerinti magyar Biblia összesen 1187 fejezetet tartalmaz (Ószövetség: 927, Újszövetség: 260).

A leghosszabb fejezet a 119. zsoltár, a legrövidebb a 117. zsoltár. (Zsoltárok könyve)

„Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok; magasztalják őt mind a népek!

Mert nagy az ő kegyelmessége mi hozzánk, és az Úrnak igazsága megmarad örökké. Dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok könyve 117)

A Biblia középső fejezete a 118. zsoltár (Zsoltárok könyve 118. fejezete). 593 fejezet előzi meg és ugyanennyi követi még. Összeadva: 593 + 593 + 1 = 1187

Két megegyező tartalmú fejezet van a Bibliában. Ezek a Királyok második könyve 19. és az Ésaiás könyve 37.

Versek

A protestáns Biblia 31 105 verset tartalmaz.

A Tórában (Mózes öt könyvében) 5852 vers van, a szám arámul: „ha-chammá”, ami Napot jelent.

A „Biblia közepe” a Zsoltárok könyve 44,18:

„Bár mindez ránk szakadt, nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.”

Ezt 15 552 vers előzi meg, majd ugyanennyi követi még.

A leghosszabb bibliai vers az Eszter könyve 8,9-ben található:

„Hivattatának azért a király irnokai azonnal, a harmadik hónapban (ez a Siván hónap), annak huszonharmadik napján, és megírák úgy, a miként Márdokeus parancsolá a zsidóknak és a fejedelmeknek, a kormányzóknak és a tartományok fejeinek, Indiától fogva Szerecsenországig százhuszonhét tartományba; minden tartománynak annak írása szerint, és minden nemzetségnek az ő nyelvén, és a zsidóknak az ő írások és az ő nyelvök szerint.” (Károli szerinti fordítás)

A legrövidebb vers a 2 Mózes 20,13-ban, a Tízparancsolatban található, mely így szól:

„Ne ölj!”

Szavak

Az angol nyelvű „Jakab király Bibliájában”

 

773 692 szó található.

A legkevesebb szót tartalmazó könyv János 3. levele. János 2. levele kevesebb verset tartalmaz ugyan, de több szóból áll.

Van két olyan könyv, amely nem tartalmazza az „Isten” szót: Eszter könyvének héber változata, valamint az Énekek éneke. Eszter könyve görög nyelvű változatában 21 alkalommal szerepel az „Isten” szó, e kiegészítések azonban deuterokanonikusak, s így a protestáns bibliafordításokban nem szerepelnek.

Az „örökkévalóság” (eternity) szó csak egyszer szerepel ebben a fordításban: Ésaiás könyve 57,15. (A héber eredetiben az így fordított szó jóval többször, 49-szer fordul elő.)

Morális szempontból vitatható bibliai versek, történetek

Bővebben: A bibliai történetek morális szempontok szerinti megítélése szubjektív, ezért az alábbiakban olyan versek lesznek bemutatva, amelyek mondanivalója, tanulsága a mai nyugati társadalmi normák szerint vitathatók, vagy a társadalom többsége vagy kisebbsége által vitatottak:

 

Ószövetség

"Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat." (1Sám 15,3)

kritika: Isten népirtásra buzdítja népét.

 

"Babilon leánya, te pusztulóra vált! Áldott legyen aki megfizet néked gonoszságodért, amellyel te fizettél nékünk!

Áldott legyen, aki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!" (Zsoltárok 137,9)

kritika: A Biblia helyesnek ítéli a babiloni csecsemőkön való bosszúállást a Babiloni birodalom bűneiért.

 

1Móz 22,2-13 versekben Isten azzal teszi próbára Ábrahám hűségét, hogy azt kéri tőle, áldozza fel egyetlen fiát. Ábrahám már a kezébe vette a kést, amikor Isten elárulja, hogy ez csak próba volt.

kritika: A Biblia feltétel nélküli, minden személyes érzelmet felülíró, feltétlen behódolást vár el. A történet morális tanulsága épp az lett volna, ha Ábrahám kijelenti, hogy semmi áron nem hajlandó megölni saját gyermekét.

Isten Ábrahám hűségét tette próbára, de nem kívánta azt, hogy feláldozza a gyermekét.

Újszövetség

"Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik." (Márk 16,16)

kritika:

A mennybe vagy pokolra jutás nem az adott személy tetteitől függ, hanem attól, hogy miben hisz vagy nem hisz.

→ Válasz: Az élő hit nem pusztán világi értelemben vett hit valamiben, Istenben vagy Jézus istenségében stb. – a keresztény, bibliai hit mindig cselekedetekkel jár együtt: "Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből" (Jak 2:24). Nem lehet 1-2 szöveget kiragadni a Bibliából és azokat próbálni meg értelmezni magukban; összességében kell vizsgálni a Biblia tanítását.

"A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben." (1Tim 2,12)

"A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, amint a törvény is mondja." (1Kor 14,34)

kritika: A Biblia alapján a nő nem taníthat és csendben kell lennie.

→ Ez az utasítás az akkori nők gyülekezetbeli szerepére vonatkozott, ahogy az akkori szokások is megkívánták a mindennapi életben (- "amint a törvény is mondja").

"Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is." (Máté 5,39)

kritika: Elutasítja a jogos önvédelmet.

→ Jézus a bosszúállás elkerülését és a felebaráti szeretet gyakorlását tanította a követőinek. Senkinek sem áll jogában bosszút állni, mert az Úr szava így hangzik: „Ne mondd: bosszút állok rajta”. „Ne mondd ezt: Amiképpen cselekedett énvelem, úgy cselekszem ővele”. „Ha éhezik, aki téged gyűlöl, adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik, adj néki inni vizet”. „Mikor elesik (meghal) a te ellenséged, ne örülj; és mikor megütközik (csatában van), ne vigadjon a te szíved”. Jézus egész földi életében ez az alapelv nyilatkozott meg és a megbocsátás, a szeretet és a szolgálat útját tanította a követőinek is.

"Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom." (Lukács 14,26)

kritika: a család elutasítása a vallásért

→ Sokan félreértik ezt a verset, de a gyűlölet itt nem a közismert utálatot jelöli, csak kevésbé szeretést.

Tehát, aki jobban szeret valakit vagy valamit Istennél, nem lehet a tanítványa.”

Szőke Emil:

balsors

 

...méla és komor a hangulat

remény fénye sem villanhat

csak a nyomor csendjének egykedvűsége

és esengése

a bánatos vágyakban

melyben található

(mondhatni) a való -

Ez hazám

belső-csendje:

magány

s egyéni bánatain enyészete -

Út és eszköz

Isten dicsőségére?

Az elveszettek már nem énekelnek!

Istenes ajándék ugye?

Mennyi szenvedés

és az idő:

hol a közjóért a zsugori kaptat

leckét ad magyarból

és nincs bolt és nincs semmi

helyed sincsen e medencében -

a téli menedék után mit kapsz a tavaszból

mit kaphatsz a nyárból

hol sötét a verem lábam csak remeghet?

ahogy a száműzés éjjelét

borítják rám a „szentek” -

így a balsors meg az Ég!

Ím' már szóban

és már tettekben is

mily gáláns az úri nép –

 

2017. 08. 07.

 

Oldal: A BIBLIA.
Magam-emésztő - © 2008 - 2024 - magam-emeszto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat