Magam-emésztő

Orbán egy napja...

s én még

itt

csak álldogálok

rég

egy vakvágányon

…és fagyban izzadom

„gondos” jelenét! – (szőke)

„...végigolvasom a Nemzeti Sportot, hogy a világ fontos eseményei nehogy elsurranjanak mellettem. Beérve átnézem a híreket, erre adok fél órát, reggeli vagy van, vagy nincs. Inkább nincs. Aztán elkezdődik az élet. Jönnek az emberek és az ügyek egymás után attól függően, hogy miről szól a nap. Ma például innét hazamegyek, kivasalom a nadrágomat, és elmegyek a fideszes képviselők évzáró estjére, ahol beszédet kell mondanom. Ami az ebédet illeti, ha katona lennék, akkor kantint mondanék, így inkább a menza a helyes kifejezés, az Országházban lévő menzáról fel szoktam hozatni a kosztomat.

Tegnap ettem egy remek sült disznómájat. Kis öröm is öröm.

Közben persze olvasni kell, ez csúf szokás. Nem polgári, talán még plebejusnak sem mondanám, de annyi a meló, hogy nem kerül át magától a munka az elvégzendőkből az elvégzettek oldalára. Aztán verkli tovább. Ha szerencsém van, lemegyek este edzeni Felcsútra, de általában nincs szerencsém. Úgyhogy bent maradok 10-ig, 11-ig, aztán másnap kezdődik minden elölről.”

A ma Baktere már a leeresztett

sorompóig felnőve

ahol mára gyermekkori-álma

nagy művé avatva

- érte - tőle

egy

új élő-hatalom imádkoztató

érdek-tette:

hogy rajta

minden kerüljön illő helyére

- immár

így - felnőttként mozgatva

lehetőleg Felcsútra –

Árnyéka utamon

konokul kísér

ha csalódás-völgyén átjutok egyszer

esküszöm - összegyűröm s eldobom

...de még érte a himnusz-szóló! – (szőke)

2017. 01. 30.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat