Orbán ravaszságain

a teszetosza társadalom...

 

minden szava egy bili

nem is üresen de teli -

...somolyogva már kéjgyönyörrel

kezdi jogarát is lóbálgatni

fennen

glóriásan

azt palástjában még örömmel tenni – (szőke)

 

...tüntetünk vagy- és kiíratjuk a népszavazást... (?)

- vizsgálódunk és látjuk mire megy néhány párt. Momentum feladná magát? - kiírat majd egy másik népszavazást, mert az első oly nagyon jól sikerült, hogy népszerűségét elhozta nékik? Ám már programok nélkül leépülése látszik... és lám magára marad, de mindegy is, mert az is látszik, hogy e nép csendes magányát feltörni nem lehet. LMP is népszavaztatna. A DK is kiírat egy népszavazást... választja a megszokottat, a megszokottakat... így marad Gyurcsány és Orbán tovább – talán még Botka a sorban, de az alapok a múltból rajzolódnak ki, vagyis a semmi lett megrajzolt, miként konzervatív a szó, arisztokratikus a viselkedésminta, de a gyakorlat rá tahó...

Nincs történelmi fejlemény... (ezt én annak nem nevezném – csak szétszabdalódtunk!)

idealista alapon félünk és hisszük ezzel megváltódunk Istennél? - marad a baj és a nyomorúság rajtunk, vagy a magyarok sorsa tényleg ez?

Akkor a lélek nyugalma a fő? - én benne nyugtalan...

Momentumnak lenne egy elképzelése, hogy népszavazzuk meg az időkorlátot... meddig lehet valaki újraválasztva... ötlet nem rossz, csak kidolgozatlan, mert nincs még készen az igazsághoz és a joghoz való kapcsolódás, a viszony, az új módihoz...

De jó volna, ha mindig egyet vinnénk végig,

és azt tényleg végig vinnénk (mint az olimpia kérdését tette, a nép segítségével, a Momentum) – ám - most itt a CEU ügyét kell megoldanunk, de utána, ott a civilek ügye is, majd jöhetnek a választási dolgaink, és azután az oktatás - a felvételi kérdése nyolcadikból, a létszámkeretek meghatározása elleni fellépés még stb. – elrendezésre itt még: hogy ki lenne a soros s kit válasszunk megint fölénk (egy elnyomónak)!

Egyszóval, ha a nép kezébe veszi az intézkedések (meghatározások) jogát, akkor a törvénykezés mit fog cselekedni, várja a népszavazások döntéseit? - aztán annak tükrében hozza törvényeit? Ezt így senki nem gondolhatja komolyan...

Döntsön a képviselet és ha rosszul döntött, a nép tiltakozzon – tüntessen, vagy csináljon forradalmat, így van/lenne, annak sora, hogy a nép felől a vélemény súlyt kapjon, és- pedig nyomosan... ekként van joga.

Az- az érzésem, elmentünk az anarchia felé!

Rá a válasz megjön hamarosan – és az senkinek nem lesz jó. A hatalom elrendeli- Orbán utasítására, a rendkívüli állapotot, ekként rövidre zárva a megoldás. Amúgy is, a világban a háborús konfliktusok indulnak be, erre Orbánnak nem is lehet más lépése mint a rendkívüli helyzetek fokozatait mérlegelni és bevezetni, és csak csendben kérdem, mit gondolnak kedves honfitársaim, Orbán kinek építette meg a Várat... a milliárdos dolgozószobáját, az erkélyt és a még majd a menekülési alagutat... meg Kövér rezidenciáját? - és a TEK sem dísznek van!

Ebből adódik a kérdés, egyáltalán lesz/lehet még választás?

Mielőtt belefognánk bármibe is, mindenki mérlegelje magában (természetesen saját helyzetéből a kiindulása), hogy az ok és okozat, a jog helyessége benne, az összefüggések sora, a kereső és értékelő ismeret, a módszer maga, hogy írhatja át a jelenleg regnáló hatalom jogát? Sehogy, mivel a gyakorlatban az értékelő és az okozatos szempont szorosan összekapcsolódnak, kölcsönösen kiegészítik egymást – és a helyesség a jogban nemcsak a végső célokra van kihegyezve, a hozzájuk vezető okozatos összefüggéseket szintén ismerni kell/kellene... mert- egyébként, az egészből egy „hűbelebalázs”-mód lesz. A gondolkodás és az érték összefügg, így vonhatók meg a különbségek az okozatos lét és értékek világa közt.

Népszavazzunk? Jó – és az eredmény, hogy a hatalom nem népszavaztat, gyáva lenne? (lehet, az is... és?) neki, ehhez is joga van, de leszünk majd „álomgyilkosok”, miközben ők már embereket gyilkoltatnak (öngyilkosságokba hajszolnak) – én nem anarchiában akarok élni, és gyerekeimet is féltem – unokákat is...

Tüntetni kell, amíg még lehet...

majd tessenek forradalmat csinálni... ez a nép joga és egy új rendben lehet új törvényeket alkotni, ezért kellenek új képviselők is... a régiek megszokták, már magukat is... Orbán nem kell? Jó. Eddig rendben is volna, de ki kell? Erre meg nincs válasz...

a váltók ismertek... már egyszer leszerepelt mind... az újakat meg lehurrogjuk, akkor mit akarunk? Ki vezetne bennünket?

A helyes jognak ítélőszéke előtt helyes csak az, ami lehetséges. Az erkölcsnek a birodalmában ez nem mindig így van...sőt, éppen a legmagasabb erkölcsi eszményeknek a jellemző vonása, hogy soha el nem érhető magasságban fénylő vezércsillagokat szolgáltatnak csupán cselekvésünk számára, de a gyarló tapasztalati világban tökéletesen megvalósulva fel nem találhatók.

Az ideálok nem szállnak le a földi valóságba.

Az erkölcsi érzület nem egyszer olyan célokat tűz ki számunkra, amelyeknek elérésére akaratunk gyenge, cselekvésünk erőtlen... de hol van az útmutatás, a történések helyességében... (?) - szülünk valamit, de még csak a fájdalomnál tartunk. De ebben a folyamatban, a fájdalom is szükségszerű és csak rajtunk múlik gyorsítsuk-e meg, hogy megszüntessük.

Ehhez viszont az összeütköző érdekek közt a helyes döntés szabályát keresve, mindazokat, akiknek érdeke szóbanforog, figyelembe kell vennem... és itt lép be a felebaráti szeretet kérdése (ha már hangoztatják a keresztényiséget, bár táplálni az érzületet vele nem...), ha egy a közösség és egy a gondolat – ám - ezt az észből logikai úton levezetni nem lehet, hogy mindenki objektív érvénnyel követhesse céljait, mert a szabad akarást alkalmazva a pusztán kívánás jön le, ez pedig kevés a jog helyességének megbírálására...

Orbán öreg róka és ravasz is, mi meg - míg ő „énekel” – kiejtjük szánkból a sajtot is! Ő jelenleg a közre káros irányba halad...

 

Szőke Emil

már a szabályok összevisszaságán

 

...csak megjött a tavasz

- a várt -

a föld se jeges már

- ezért

ím - joggal ünnep ez

dalolj hát

legyen itt jó a kedved...

 

jaj! - de ne még...

ki - becsmérli a pénzt

ez országnak ura épp

kit

bölcsnek nem mondanék

...teheti néki van elég

kincseivel agyonnyomna

élnem reménytelen ezért -

 

...mindent birtokolva heverész népén

ily élvezetben

sokra-törő - sokat is fájlal

… mi meg? - jó ha nyerünk

(mértékkel élve)

annyit

amennyi kézzel mérve épp elég nekünk

- de csak fecsegünk – el nem vesszük

- vissza sem!

Jaj de jó (!) van ingyen-levesünk

a téren...

 

Bágyasztó a kép

ekképp...

figyelmezz hát nagy- jó uram rám!

...így nagy-szívügyem

(ki itt ily nagy-szívűen még)

hogy ne láthasson majd a menny

mert

szívesebben látna már

a pokol -

lásd - az érted ég!

...küldelek is oda mindennél legelébb –

 

2017. 04. 08.

 

Oldal: Orbán ravaszságain a teszetosza társadalom...
Magam-emésztő - © 2008 - 2025 - magam-emeszto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat