Magam-emésztő

Szőke Emil:

bogozatlan létedben

csak fel lazán vedd az életet

kérdőjelein az óhajtás

mindig nehezebb

ájtatos arcok

és pszichopata bájak közt

a gyalulatlan lelkek

válasza is talányos...

erre - meg arra és újrakezdhet

sok a rosszakarat

(bár a jó sem kevés – szándékra

utat mutat a pokolba)

így alaktalan a szó

annak emberpusztító jutalma

a nyelv - és

veszett-ebként kerepel

űz a világból is el...

betáplált cél a vizenyős szemekben

vedd hát lazán az életet

ne görcsölj csak tedd

mit szíved megenged -

a növekvő semmiségek közt

a kék eget fürkészed

hogy segítségnek

valamely tárgya essen elébed?

Lelked a fényben és hiába érzed?

Visszasompolyog rád a köd

- sodrában már

jobb vállat rántani...

a fény sokat megenged

kegyes csalással szeret

szeret békében alkonyodni

hogy benned zengjen az ének

ám a homály tenni késztet

- játszik is magafeledten veled

s te itt poézisnek

egy megszerkesztett

rendetlenség akarat-gönceivel

csalóka légvárat építenél fel?

Lét-görbéinek légy te

az egyenese

a test a lélek így mire érdemelten –

2017. 01. 16.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat