Magam-emésztő

Szőke Emil:

Forma nélküli valóságom

dimenzióiban már csak

az alvilág van

bugyraiból veszett tudattal

miként

a végtelenített időn

tudattalan rezeg föl

a lángoló csöndjét megtörő

egy-látomás kövér fala

- az a valamiféle tér

amire telve

kéken füstölög

a lidérc-nép diadalma -

(a lélek már ezerfelé szakad

spirális magából itt)

...egymás színeibe

...egymás hangjaiba

szellem-mélyeiből a megtalált

nyugvásban:

Vagyok magam „Én”!

- mégis nyugtalan -

...hol már nincs irgalmatlanság

...hol már nincs irgalmasság sem

csak az itt játszó képzelet velem -

akként is

hogy üressége

lett teljességem

(fehér fény-firkáira intő

kihajlásom így)

- ám sötét fényvillanásain

az árnyéktalan agylebeny

önállósuló

firkáiból bújik elő

így is

egy vörös- fénnyel égő

átszőtt létezhetetlen:

a vég

...a rásárguló „Én”

végállomása -

ahogy az már

beleolvad a vagyokba --

2016. 12. 12.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat