Világomlás esetleg dőlése?
Csak néhány lépésre...
ő maga csillagirányt vett
emelkedése felfele -
ilyen szemmel nézni a világra le
érezni a csodát
a nagyszerűség levegőjét ott
...és hogy
minden csak hiúság! --
Ellenzék gyakorlatilag nincs, ami van, az meg direkt azért, hogy megfelelő pillanatban megfelelően hülye legyen.
Az itt-ott elégedetlenkedő társadalmi csoportok, az öntudatoskodók, hangoskodók is inkább hasznosak, mint fölmutatható ellenség és demokráciabizonyíték. Szükség esetén jól szétválaszthatók, szalámizhatók, akár korrumpálhatók vagy megfélemlíthetők.
A Fidesz velejéig posztmodern, antirealista, antiracionalista politikai kommunikációja csúcsközelbe pörgött, és mára teljesen kiölte a magyar közéletből a komolyan vehető vitát, az állításokat, érveket. A hazugságoknak, ferdítéseknek, kamuzásoknak, otromba ökörségeknek, szándékosan kárt okozó, ártatlanokat megbélyegző tirádáknak ilyen megsemmisítő erejű cunamija után nem maradt a politikai kommunikációs térben semmi.
A destrukció tökéletes: tulajdonképpen befejeződött a rendszerváltás utáni demokrácia intézményeinek fölszámolása. A felelősségnek, morálnak, komolyan vehetőségnek az árnyéka is eltűnt. Megszűnt maga a valóság is, csak interpretáció van, irányított (központilag irányított) gondolat.
Egyetlen energia működik ebben az univerzumban, ebből keletkezik minden anyag: az akarat. A politikai akarat. Egy valakinek a politikai akarata. (forrás: U.P.)
Ezen kívül semmi, csak üresség.
Orbán – és emberei, mindig egy zseniális gumicsontot dobnak a fenekedő ellenfeleknek, azok meg gyönyörűen ráharaptak a koncra.
És persze nem veszik észre - mint már oly sokszor az elmúlt évek alatt - pontosan arra a nótára ropják, amit a nagy mókamester fütyül.
Utóirat:
ám Orbán egyre sötétebb – betegsége elhatalmasodott rajta, ő csak uralkodni akar! És a vallásból sem tanult meg semmit... de az algebrai feladathoz hasonlóan most és ezért, egy dolgunk maradt:
Bizonyítsuk be, hogy „G” akkor és csak akkor kommutatív, ha a mindenható Egységnyi „G” esetén is (ab)2 = a2b2. :) :) :)
Szőke Emil:
Imára!
A tegnapokra én már vissza nem találtam
a jelen meg saját ügyem
jövőm még nincsen
...és - mert okozat teremt okot
lényege egy-moccanásban
megmeredt pillanatán lett kegyetlen
hogy fordítva jár a folyamat
s jaj annak kire hátrafelé nyilazhat -
a ma- képzelete már butasága
botjával csak rongyát rázza
s gondolata is szögletes
nehéz nyikorgása járja!
Imára és térdre ha remegve is
hibás fordulása
lét-ízületére terheli - itt
létnek csak szuszogása hallik
szenved
minden szöglet
„támadt újfajta csonkasága”
„S más mozdulat is hány – de hány
vész már míg meg sem lett - oda
s a fő mozdulat is maga
az imáé: nekem talány” –
2017. 05. 08.