Magam-emésztő

Szőke Emil:

öntelt Butaság...

...öntelt Butaság uralkodásában

a rongybábuk már piros szájjal

le időre döfik a némaságot...

vagyunk itt - dróton rángatott

figurák

mind izzadságszaggal

topogással és tántorogva

a felcsúti gödrök alján

és magasában - hol

könyök és kéz

térd és láb

egy-léptében mozog - máris

hogy a látszatot is megöljük

színnek választva magunkra

a hószínűt...

fázós a menet így...

„üres tenyérrel

és még így lesz sokáig

Napra bőségre mikor ér el

s új fészke az a másik

mikor várja szegett kenyérrel?”

vaj' mikor lészen sértetlen a kötelék

jó szerelemmel mikor fon át

miként választja el őket az

ok nélküli jellemes szerénység

ha még mindig - a szelektől is -

ijedős vadul itt? –

2016. 12. 19.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat