Magam-emésztő

buzgó hittel? - betegen...

„Az álom mind betellett

Megcsalt akinek kellett” (I.Gy.)

-----

„Ím semmi bajom gondom

Sose voltam így otthon

Ebben a tág világban

Béke vagy Isten” bora méltóbb

Örök dolga őrzött de „megtaláltam”

S adnám már magamat

A sírásra képtelen Plutónak

Hibádnak óvni áldozatnak

Danaus gonosz lányait így

Buzgó hittel ha véres harccal nem is -

Nem értük – magamért még -

S kiket csak táplál anyaföld

Vetném mind - majd sír az ki kísért...

Egy-akarattal bősz szomja időmön

Hol végzetem szepegve tipor rég

Bajt kínt okozva űz a könyörtelen vég...

Édes-álmodásra vonva fűz – meg- így véd

Az óra kart karba egybe de elaggva

Mégis rá a viperák vidulnak -

Hangjuk hallva lelkem is beleborzad...

Így-így már őrült a perc

Hol a vérrel-teli-éjjelek utcáját félem

A halált se halasztja hátrább

Lázat okozó förgeteg ártalmán

Egy szív sem esik meg rajtam már -

Hát ennyi az élet? Ennyi volt!

Volt mikor csalfasággal volt terhes

S ott lestem az egek csillagtáborát

Fennen és együgyűn már kor-haladott

Az időm lejárt búcsúzom –(szőke)

2016. 03. 17.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat