Orbán a senki és papsága is így...
...őrzi rendjét most épp
míg himnuszát zengi a nép
szolgain itt – még szelíden - (szőke)
Elmondják, hogy szavazni kell, és- hogy nemmel tegyék a hívek.
Szembemennek a lelkiismeretükkel, hitükkel, a jézusi felfogással... a rászorulókat, a hozzájuk fordulókat kötelességük volna fogadniuk... erre gusztustalan módon vállalják, hogy besározódnak. Egy olyan ember szavára mennek a Pápa ellenében, aki kimondta „csuhások térdre”, aki liberális volt s aki, köpönyegforgató módon, mára illiberális lett!
Szégyen ez a javából!
(Persze tisztelet, a nagyon kevés kivételnek!)
Sehol... ostoba politika kiszolgálóivá váltak!
Orbánnal buknak majd!
Ilyetén- hogy az EU-val, a Pápával és a jóérzésű hívőkkel szemben is illetlenség, neveletlenség- sőt sértés ez a műveletlenség, amely immár felér egy kidobással. A rászorulót kidobják! A hozzájuk segítséget kérőket kidobják. De – milyen más az Isten: „Nincs más nemzet, amelyhez istenei oly közel lennének, mint amilyen közel mihozzánk van a mi Istenünk, valahányszor kérjük!” (V Mózes, 4. 7.) És milyen példát mutat e pontban a papságnak, a hívőknek az Úr Jézus. A „sereg hozzá tódult.” (Lk. 5, 1.) Ő nem mondta (Krisztus): „Odi profanum vulgus!”
Mai hír:
„Az EU konkrétnak kihúzta Orbán alól a szőnyeget a menekültkérdésben, és ha a magyar miniszterelnök kicsit jobban taktikázik, akkor leül, és megy a szőnyeggel együtt. Ehelyett ugrálni kezdett, majd leesett a szőnyegről.
A lengyel miniszterelnök sikerként értékelte a csúcsot.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint sikeres volt a találkozó, mert megegyeztek abban, hogy az EU határainak védelmére kell koncentrálni a belső elosztás helyett.
Na és mit mondott Orbán?
Sikertelen volt a találkozó.
Nem változtatták meg a bevándorláspolitikát. Sőt, továbbra is a korábbi önsorsrontó és naiv bevándorláspolitika uralkodik.
Ez a nyilatkozat két dologra következtet:
a magyar miniszterelnök vagy elaludt a csúcs alatt, és nem vette észre, hogy hatalmasat fordult körülötte Európa,
vagy belekergette magát egy olyan politikai helyzetbe, amelyből nagyon nehéz kimászni.
A népszavazást ugyanis meg kell nyernie a Fidesznek. És itt a megnyerés nem elírás volt, ez a népszavazás ugyanis soha nem szólt Magyarország biztonságáról és a menekültek elosztásáról, csak a Fidesz politikai felhatalmazásáról.
Orbán akkorát ünnepelhetett volna, amekkorát nem szégyell, ha nem kergeti bele magát egy olyan fölösleges népszavazásba, amely eleve semmilyen hatással nem bírt volna az EU-ra, ha mégis be szerették volna vezetni a kötelező kvótát.
a kvóta elvetésével akkor is teljesen fölöslegessé válik, ha a magyar kormány szerint a jövőbeli hasonló esetekre vonatkozik, hiszen tisztán látszik, hogy nem lesznek hasonló jövőbeli esetek, az EU irányt váltott a kérdésben.
ráadásul belpolitikailag is iszonyatosan necces, hiszen messze nem egyértelmű, hogy egyáltalán érvényes lesz-e.
és nagyon veszélyes lesz a folyamat is, amelyen keresztül a kormány szeretné elérni azt, hogy érvényes legyen a népszavazás, mert az EU vezetése a jövőben sokkal jobban fog arra figyelni, hogy mit hazudik Magyarországon a kormány a kötelező kvótáról.” !!!
Nos ilyen megítélés alá fog esni a papság is!
- akik „nagyon olcsóvá teszi magát” Szent Pál jelszava legyen előttük (mienk is) mert rászorul az ki hozzátok fordul, legyen az menekült, legyen az hívő, legyen az bárki elesett: „Mindenkinek mindene lettem”! Ám ez a haszonleső papság (a kivételnek mindig tisztelet) elutasító most. Pedig van kire példának felnézhetnek: Prohászka püspök, Mohl Antal győri prépost.... és Kanter apát... a múltból hoztam példát! Aki rájuk szorult, azt mosolygósan jókedvvel fogadtál! „Hospitales estote sine murmuratione” (I Pét. 4.)
Érdes és visszataszító modor ez... a bizalom elveszett máris.
A mai magyar Egyházat elkülönítés nyomasztó megatartása jellemzi... megközelíthetetlenek, dölyf van, ami lelki betegség egy fajtája. Papok nézzétek nagyjaitokat, püspökeiteket! Szégyen, hogy a jóérzésű papokat hatalmi szóval eltéríytik a szeretettől... „Tetszél az embereknek, és akkor te is tetszel nekik”!
Egyszóval, ma- az Egyház vezetőit a politika befolyásolja, pénzért mindent teljesítenek hihetetlen vaksággal és rövidlátással kiszolgálják az orbáni egy-akaratot... a tömegek nagy bajával nem foglalkozik, szükségleteinek hiányaival sem, csak veszélyt látnak és azt is csak a szószék magasából ítélik meg!
Milyen tökéletesen más a mi Urunk Jézus példája, aki jár-kel, a tömeg elől el nem zárkózik, otthagyja a 99 igazat és megy, fárad, lohol az elveszett igaz felkeresésére. Szóba ereszkedik a koldussal, a vakkal, megszállottal, ifjúval és leül a farizeusok asztalához. Ott látjuk a hegytetőn, a tenger partján, a puszta kietlenében...
„És írja szent Máté – körüljára Jézus minden várost és falut, tanítván zsinagógáikban és hirdetvén az ország evangéliumát és meggyógyítva minden betegséget és nyavalyát. Látván pedig a sereget (a rászorulókat), megkönyörül rajtuk.” (Mt.9, 35-36.)
Ő elmondhatta: „Ego cognosco oves meas et oves meae cognoscunt me”!
Tanúm az Isten, a mai magyar Egyház vezetőit - a politika lakáj-kiszolgálóit – elítélem!
Izzik már Vezérem
mint csillag - észrevétlen nő
egyre táguló terében
időgörbületével
száll
lelkét odavetve
már
magáért
...így tartja győztes jogarát fölébem – (szőke)
2016. 09. 17.