hallatta „magyar-hangját…” és jött a szapulás: EU a hibás, és kreál, meg csorbít – szuverenitásunkat veszélyezteti, kettősmércét alkalmaznak… alapszerződésüket is semmibe veszik! Hazánk ellen vannak visszaélések, mögötte lobbik érdeke húzódik meg… hát ez most az EU.
...és „ütve” az ellenzéket is mondja a magáét, ami már a könyökünkön jön ki, de mégsem érezzük javát, mert megfáradtunk, belefáradtunk - a prózai kijózanodás már bekövetkezett (de legalábbis abba az irányba hat), de mert erkölcsi megalkuvást nem akarunk még keressük az etikai normákat, és az emberi együttélésből következő és az együttélő emberekre legkedvezőbb törvényeket, amit erkölcsi szabálynak hívhatunk... az emberi dolgok megítéléséhez kell a racionális gondolkodás is (!) - amikor a fogalmak a köztudatban már összekuszálódtak, és az erkölcsi kategóriák, köztük az ember méltósága, értelmüket vesztik!
Vizsgálunk és kritizálunk és egyre végeláthatatlanabb mégis a vita… újabb és újabb gondolatokkal- elmélkedés kizárva - kétértelműségében egy-párt alkotta diktatórikus célra ajánlva, a viszonyokban- a légkör (lett) mégis fenyegetőbb s egyre fenyegetőbben kínálja fel lehetőségeit - hol önelégült Orbánunk identifikációs folyamatait (jellem-ingadozásában egy kulcselemet tanulságul - a változásra való képességet, hogy él is vele) megalkuvás nélkül kell elfogadnunk (hazugságait)… parancs az parancs, csak végrehajtani lehet…
munkatársadalma vagyunk, kétkezi megbecsüléssel turbózott-jövedelmekkel a kölcsönös viszony részeseivé válva- megértés az eljátszott szerep. Hogy hol van a munkahely- az már más, keresd meg magadnak, itt nincs spekuláció csak munka: filozófiától a krimiig tart! Mindig újítani kell! Lásd: a földosztás eseteit!
Amire keresnünk kell a válaszokat az pont az orbáni ideológia, a szemléleti velejárói, a gazdasági érdekeltségek összefüggései- okai... vagyis: harc az egalitarizmus és érdekeltség között, központi irányítás az önállósággal, az elvont közérdek a konkrét egyéni érdekkel és csoportérdekkel, a mennyiség a minőséggel, az ártámogatás a világpiaci árakkal, a megszokottság a kockázatvállalással. Vagy totális lesz a csőd... a demokrácia meg már írott malaszt!
mit is mondhatna mást... ahogy a mondás is tartja, ha értékrended megegyezik a környezetedével, olyan vagy, amilyennek látszol – ha nem, alakoskodni kényszerülsz... ilyetén maradt az utóbbi.
Nekem csak egy maradt- mivel idős korom ellenére sem hiszek Istenben (benned egyáltalán nem)- ezért pokolra kerülök, ellentétben veled én tudom: ha nem ismered fel idejekorán, hogy lélekölő munkát végzel, miután lelkedet megölte, már nem is fogod felismerni (így halasztódik a társadalom önmegvalósítása állandóan az utókorra) – ha már kijelölt az utam, akkor- inkább vagyok úr a pokolban, mint a mennyben szolga.
Szőke Emil:
opcióm
víg a lét
kínra még
szentháromság tanával
fújja szabályát mind
ki Istent tisztel
- mint volt az hajdanában –
2017. 09. 02.