Magam-emésztő
...csonkán elevenedett kép. Keretez egy fennakadt sikolyt (!)
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Nemzeti dal
(vers keletkezése és elemzése...)
Petõfi Sándor:
NEMZETI DAL
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak õsapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
— Ide veled, régi kardunk!
A magyarok Istenére
Esküszünk
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok Istenére
Esküszünk
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)
A VERS KELETKEZÉSÉRÕL
Thorma János: Talpra magyar! A Nemzeti dal azok közé a művek közé tartozik, amelyeknek nemcsak irodalmi értékük van, hanem történelmünk formálásában is jelentős szerepük volt.
1848. március 13-án írta Petőfi a verset, a legismertebb magyar versek egyikét. Eredetileg március 19-én akarta elmondani. Az Ellenzéki Kör ekkorra tervezte, hogy a Rákos mezején megünnepli a párizsi forradalom kitörését. Petőfi azonban a bécsi forradalom hírére március 15-én a Pilvax kávéházban gyülekező fiatalokkal együtt felgyorsította az eseményeket, és elszavalta versét. Pesten is kitört a forradalom.
A Nemzeti dal a szabad sajtó első terméke. A forradalmi ifjúság által lefoglalt nyomdában kinyomtatták, és röpiratként terjesztették.
A mű alkalmi vers: meghatározott alkalomra szól.
A tervezett népgyűlésre írta Petőfi:„…egy forró történelmi pillanatban azt fejezte ki, ami a magyar hazafias tömegek kitörő vágya volt” — írja Makai Gusztáv.
Hatása azonban nem csak időszerűségének, hanem művészi megformálásának is köszönhető: „Kor és téma szerencsés összetalálkozása mellett azonban a mesteri formának is nyilván része volt a hatásban” — írja a versmagyarázó.
Petőfinek különösen fontos volt, hogy ne csak az értelmiség, és ne csupán a jobbára német ajkú pesti polgárság, hanem a köznép is hallja versét. Kívánsága teljesült.
Illyés Gyula így ír az eseményekről Petőfi Sándor című könyvében:
„A rákosi vásár ott zajlott, alig pár lépésre a város szívétől. Az eső hamar szétverte az országos vásárt; az ország minden részéből összesereglett marhahajtók, juhászbojtárok, parasztok és mesterlegények egyéb dolog híján beszállingóztak a városba, elébb csak bámészkodni, aztán lelkesedni, majd engedelmeskedni az elhangzott mondatoknak. Szebb találkozásról a költő álmodva sem álmodhatott — élete legnagyszerűbb felléptére a sors egy kis népi országgyűlést rendelt. A német polgárok riadtan nézhették az esernyős diákok közé keveredett szűröket és gubákat; ezekhez, mint tudni való, hozzátartozik a fokos is.”
A vers alapgondolata: a szabadság és a nemzeti egység.
Érezteti, hogy a nemzeti szabadsággal együtt az egyenlőség is megteremthető. Az „ősapáink” említésével Petőfi az „ősi dicsőséget” élesztgető nemesi költő, Vörösmarty gondolatához csatlakozik. Ám ekkorra már a jobbágyfelszabadítás is küszöbön áll. Petőfi a köznépet szólítja meg versével. A nép éppúgy magáénak vallja a nemzetet, mint a reformot sürgető nemesség. A mű kifejezi, hogy a reformkor lezárult, megkezdődött a forradalom.
Nemzeti dal hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint Kölcsey Himnusza vagy Vörösmarty Szózata. De míg azok „a nemzet imádságai”, addig a Nemzeti dal a magyar nép indulója. Egyben fogadalom: a magyar nép szabadságot akar.
A költemény szerkezete ezekre a részekre bontható:
1. vsz. a) Felszólítás és indoklás; b) Választás szabadság és rabság között
2. vsz. Hivatkozás szabadon élő eleinkre
3. vsz. Elrettentés a gyávaságtól
4. vsz. Választásra késztetés a lánc és a kard között
5. vsz. Fogadalom, a régiekhez méltó jövőről
6. vsz. A dicsőség ígérete
Minden versszakban felcsattan az eskü:
rabok tovább nem leszünk! Az ilyen ismétlődő versegységeket refrénnek nevezzük. Petőfi gyakran élt vele (pl. A négyökrös szekér).
A vers minden részlete a mozgósító hatást szolgálja. A hí a haza alliteráció, az Esküszünk szó ismétlése, a refrén rövid sorainak szaggatott ritmusa és az ellentétek (pl.: most — soha; rabok — szabadok) mind az induló erejét s az eskütétel súlyosságát fokozzák.
A vers szónoki bravúr.
Petőfi elérte, hogy hallgatósága vele együtt mondta a refrén szavait. A „Rabok legyünk, vagy szabadok?” szónoki kérdésre az ismétlődő „Esküszünk” szóval és csattanós rímmel ad választ: „rabok tovább nem leszünk!” Így késztette fogadalomra hallgatóit.
2017. március 4-én.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 84
Tegnapi: 1
Heti: 1 227
Havi: 8 359
Össz.: 869 194
Látogatottság növelés
Magam-emésztő - © 2008 - 2024 - magam-emeszto.hupont.hu