Magam-emésztő

 Egy mulatság

- egy cécó...

Lám- így mostanában e létben

hogy az úton végigmentem

már elkívánkozom...

Fényesebb körökbe vágyom

de nem úgy mintha menekülnék

együgyű szavakkal sem...

boldog lélekkel sem...

- mindenfelől csak a hiány bennem –

épp ahogy vagyok

rettegve itt mint aki él még- de hogy is élhetnék

így fénytelen a nehéz sötétségben?

Oktalan már a jajszó – felesleges is dalba fogni

nincs már meg a kedv erre sem bennem

...ha egybegyűl a sok rokon

elsiratni majdan ott s feledni kívánva a sok perlekedést

kutathatja az értelmet- az okot is és a célt

- nincs- nem lesz mentségem

- nem lesz már akaratom sem

Így a föld is megismerhet majd kifundálni értem

indulattal valamire egy más sorsot

s tanulsággal-telve elfedni korom ott

- ekként- az így tetten-ért vég-rendem -

hol bonyolódom utamat a teljes csöndig tovább még -

De fázós-ebként kucorgok itt már rég

ez üdvösségben feledni is kész lennék hol ürességem

a múlt- a holnapot cifrázza hova kényszeríti a vént

- már a jelen rendjét féli ahogy teljesedni vágyik

ahol megunt – a tetten-érhető hibákat nézi elébb

...hát fölbolygatom lét-mértanában kényszerét

mert valami szakad bennem most - de kötődni is kész

...és egy más csonkaság sejlik fel okkal

ahol a lélek és a test egymásra nem találhat

„árnyéktalan- felhőtelen” (hol ér e kár)

hol egy-sugárba láthatom életem- folytatásul már

(elrendelve így 70 év után) – kétes vigaszán -

Ám- ez aggaszt nagyon engem

mert gonoszkodik velem a vén test- ki az időből

ítélve- megítélve- belőle el...

„...de régi jó szokása szerint nem tűri a lélek

s nagy mozdulással ki-kivág tömlöcéből”

mert álnok a sors – hiteltelenségével időmön

és a ritka hit és remény ott

hogy már rám nem ragyog

ha a Kedv lefogja szememet

e létnek romlandó művében...

ténylegesen

a szörnyű szükség lesz rá hírnököm! – (szőke)

2016. 11. 15.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat