Magam-emésztő

Szőke Emil:

feledéssel átitatva...

Már „gyászolom magam előre – jobban

mint teheti majd a legközelebbi

bőrömön kívüli másik – a szintén

pótolhatatlan – akit éppenúgy

képtelen lesz akárki elsiratni

őszintébb fájdalommal önmagánál...”

- nem ejtek szót ott már

hol kihűlt a szám

kegyes a mód akármit cselekedtünk -

csak az ég mennykövével a lehetőség

megmenekednünk - mert csendes

a harangszó

így a lét - ha bántja lelkünk

sem óvó

...van itt úr s elég

...van szolga - mind csak semmiség -

ám a lét is másként-más

kitudja senkinek miért hívnak

mégis itt

talán- mert csak gyűlölködünk

és így – a változók állomásain

az ingatag sínekkel is az ég peremén

ahol nincs magabiztosság? -

...és márcsak én tudom

csak én tudhatom

hogy „mi volt e test

...milyen egyetlen – ismétlődhetetlen

...milyen párját-nem-lelhető csoda

- az őssejttől a végképp bonyolult

organizmusig – én tudom csupán” –

 2017. 01. 01.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat