Magam-emésztő

Pünkösd.

Jézus megkeresztelkedését követően Keresztelő Jánosnál a Szentlélek egy galamb alakjában szállt le Jézusra. Így kapta a Szentlélek a galamb szimbólumát a katolikusok ikonográfiájában.

...harsogj hát

égi-kürt gyanánt

fölrázva

az álmodók hadát

hogy

lássa meg mind a Golgotát

hol 'bocsánatra

béke vár --

Eredete:

Az ószövetségi zsidó ünnepből ered, amely héberül Sávuót, a törvényadásnak vagy tóra-adásnak és az új kenyérnek az ünnepe.

Az Ószövetségben három fő ünnep rendeltetett el a zsidóknak az Úr által. Ezek közül a pünkösd, az 50. nap, a középső ünnep.

A Szentírásban szintén említett húsvét utáni ötvenedik napon kerül megtartásra. Ebből következően pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábban május 10-re, legkésőbb pedig június 13-ra eshet.

A név görög megfelelője, a pentékoszté szintén 50-et jelent, a magyar elnevezés is erre a szóra vezethető vissza. Egy hétig tart, ugyanúgy, mint a húsvét, amiből két napot ünnepelnek nyilvánosan.

Az ókori keresztény írók a 2. században tesznek először említést a pünkösdről, mint ünnepről. Viszont a pünkösdöt már az egyház kezdetétől, az apostolok ideje óta ünneplik. A bérmálás szentségének kiszolgáltatása a hagyomány szerint pünkösdtől veszi kezdetét a római katolikus egyházban. Az ünnep nevéről májust a pünkösd havának is szokás nevezni.

Voltaképpen fájdalmas dolog, hogy a legtöbb ember nem tudja többé, hogy mi a pünkösd. Ennek az ünnepnek a lelke teljesen idegen lett számára. Még katolikusok közt is akad, aki a karácsonyt valahogy csak érti, a húsvétot is, de a pünkösd tartalma hétpecsétes könyv neki.

Pedig éppen a pünkösd oly titokzatosan gazdag értelmű, oly mindent magába foglaló ünnep, még karácsony és húsvét titkait is, mindent, ami szép e világon: igazságot, erőt, fényt, szeretetet, boldogságot.

...a Szentlélek jelenléte bennünk nemcsak állapot, hanem működés is.

Nemcsak az istenfiúság állandó köntöse az, amelyben jelenléte érvényesül, hanem az a folytonos ráhatás és titokzatos belenyúlás a lelkünk életébe, értelmünk villanásaiba, akaratunk rezzenéseibe, amit segítő kegyelemnek nevezünk.

...mennyire csodálatos az ember lelki világa, ez a folytonos csatája gondolatoknak, érzelmeknek, szenvedélyeknek, indulatoknak; megvilágosodás és vakság, belátás és kétség, felfelé lendülő akarat s lebotló, lehulló tehetetlenség, lángoló vágy és csüggedő lekonyulás, felfelé epedés és lefelé zuhanás! És valamennyi közt a Szentlélek titokzatos szálakat szövögető munkája, megvilágítása, intése, nógatása, édesgetése, fenyítése, vigasztalása, bátorítása, simogatása!

Ha ma még ingatagok vagyunk, mint az apostolok pünkösd előtt, ha tudatlanok, rövidlátók, roskatagok, kicsinyhitűek, ha göröngyösnek s meredeknek érezzük az utat, mely az üdvösségre vezet: Szentlélek Isten, a te pünkösdi kegyelmed oszlassa el szemünkről a hályogot, elménkből a kételyt, szívünkből a félelmet, testünkből űzze el a restséget és kényelmességet!

Szőke Emil:

istenesen

Isten? - ki itt a Mindenség...

ekként mondva csak glóriád ég

s táncol fényében

már rég

minden csillag -

a hemzsegő dagadt buborékban

imamorzsolóiddal csontra

ráng

a kéz - mellét veri a kín

...vérből lángol érted mind -

ám én füstölögve és zsibongva

az idegpályák veszélyes játékaiba

sodródva még

bár - így a romlandó test

alázva dicstelen -

hogy tudhatnád mit jelent

ez nekem?

- azt

nálad én

közelebbről ismerem...

És - mert a jó szolgának

erősnek kell lennie

és a bűntől sem félve

rá - áldást is így fogad itt

miként lennék szent a hivatásban:

„Labia sacerdotis

custodient sapientiam” –

2017. 06. 04.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat