Magam-emésztő
...csonkán elevenedett kép. Keretez egy fennakadt sikolyt (!)
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Aminek szarnak a közepébe...
...már szél szórja hűség hamuját
és áldja a csalárd eget
Istenével emlegetettet – (szőke)
(lét összevisszáin egy közösség)
Fecsegünk és a politika, a hatalomért remeg – azonban el kellene fogadnunk – bizonyíték nélkül - hogy létezik személyiség is, közösség is.
Egyesek azt mondják: „A közösség mint valóság nem létezik. Reális csupán a személyiség.”
Mások úgy vélekednek: „Az egyén mint a társadalmi valóság önálló tényezője nem létezik. Csupán a társadalom létezik”
Ismét mások örülnek, hogy egyáltalán létezik ilyen sületlenség, és köteteket írnak róla.
Aki tud „úszni”, vesse bele magát a fecsegés hullámaiba!
Jelen pillanatban – a tapasztalat azt bizonyítja – reálisan meglévő együttműködések száma nagyon jelentéktelen... az együttműködés állandóan megszakad, a lehetséges együttműködések túlnyomó többsége pedig – hogy úgy mondjuk – állandóan potenciális állapotban van. Az ilyen együttműködések csupán lehetségesek, a valóságban azonban nincsenek meg. S rendkívül nagy az olyan esetek száma, a mikor a közösség két adott tagja egyszerűen nem működik együtt, tevékenységük vonala nem találkozik. Az együttműködés ismérve bizonyos mértékben esetlegessé, és minden esetben változóvá lesz.
A szociológiai szisztematikának kérdésében sincs egyetértés...
A „faj” éa „nem” terminusok természetesen feltételesek, de ezt a feltételességet nem az egyes szerzők belátásának kell meghatároznia, hanem a már meglévő emberi gyakorlatnak, a reális szisztematikának.
Amikor a „közösség” szóval nevezik meg az egész emberiséget is, az államot is, a társadalmat is, a csavargók bandáját is, ez tulajdonképpen az osztályozásról való lemondást jelenti.
A szociális egységek további elágazását önkényesen kiagyalt ismérvek szerint állapítják meg: maguktól keletkező és szervezett közösségek, ideiglenesek és tartósak, egyszerűek és összetettek. Ez nem reálisan létező jelenségek osztályozása reális ismérvek alapján, hanem gyermekded játék két-három primitív terminussal, amelyben sem pontosság, sem az ismérvek specifikus társadalmi volta nincs meg.
Mindezek a terminusok: ideiglenes, tartós, egyszerű, összetett – az ismeretek bármely területén alkalmazhatók.
Tanulnunk kell a természettudományok nagy rendszerezőitől, meg kell tanulnunk mindenek előtt erodíciójukat, másodszor pedig el kell sajátítanunk a reális jelenségek iránti tiszteletüket.
Spekulatív gondolkodás természetesen erudíció nélkül is lehetséges..
Abból a tételből indulnék ki, hogy először: a szociális egység az emberiség életének valóban létező formája – másodszor: ez a forma szükségszerű (ezt történelmi tapasztalat bizonyítja) – harmadszor: az egység nem polipoknak és nem békáknak, hanem embereknek, vagyis gondolkodó lényeknek az egysége, akik cselekedeteit nem egyszerű reakciók irányítják...
Az ember arra törekszik, hogy jobbá tegye az életét, s reálisan meg van győződve róla, hogy ez a javítás csak szociális formában lehetséges!
Tehát
...a tanulókat (az iskolásokat) nem tekinthetjük az idomítás anyagának (mint ahogy ma Orbán és Balog néz le rájuk), hanem a társadalom tagjai, aktív tényezők – társadalmi értékek megteremtői...
ifjúság a társadalom sejtje, amely mindazokkal a tulajdonságokkal és kötelességekkel rendelkezik, mint az ország bármely más közössége. Nem kell köztük ellenséget keresni, ahogy teszi ma a politika! Így a kitűzött feladat értéke ( mely irányítani hivatott volna) elvész, nem nevel és közösséget sem fejez ki...
Ahogy jó székelyem mondta: „Az éjjel álmomban arról álmodoztam, a bihari kertbe hat lovat hajtottam… Édesem es ott vót, az ekét tartotta, minden fordulásban egy pár csókot ada”!
Kásának nem kell tollóját keresni… (érti, aki érti). Mit sugalmaz még, hogy összetartozunk - egy kérdést: összetartozunk? – a magyar mára már összevissza tartozik… érzés a bizonytalanság és veszélyeztetettség – a bizalom elveszett: nincs!
A hatalom sunyi (természeténél fogva is), megcsalja népét.
Bármelyikül beleugorhatik a képletbe s átélheti az a végkövetkeztetést, gondolatot és érzelmet, amely felé most „vaskövetkezetességgel” halad az ország – mert a cél – mintha az lenne (legfőbben), hogy mindenkivel összevész, és nem összetartozik – ezt mondatja velem, velünk magánkörülményeink...
Imádkozunk (?) - és várjuk a Jézuskát!
Jézus, a szociális próféta
(Upton Sinclair: Az ács fiának hívnak).
A nacionalizmus, liberalizmus és szocializmus egyaránt megtette kísérleteit, hogy magáénak követelje Jézust, ő pedig egyiküké sem.
Egyetemes országot hirdet, nem akar felkelést a zsarnokok ellen, és kijelenti, hogy nincs mit aggódnunk a kenyérgondok miatt.
A keresztény hit politikai értelmezése mindig hamis, mert a hitvalóság elvileg és lényegileg fölülmúlja azt, amit politikai kategóriákban ki lehet fejezni.
Az az igehirdetés, amely a politikát egyáltalán nem érinti, hiányos igehirdetés, álomvilágban jár; de az az igehirdetés, amely nem haladja meg a politikai szintet, árulás az evangélium ellen.
Vajon, ezt Balog is tudja?
Mari néni, aki azt gondolja, nagyobb nyugdíjat fog kapni, ha Kádár pártjának jogutódjára szavaz, és amellett minden litánián buzgón kántál, talán nem is sejti, hogy politizált, de attól még azt tette. Isten nem rezervátumban él, az egek egei nem tudják befogadni őt; a szavazóhelyiség is az ő területe, nemcsak a templom.
Egyszóval a vallásnak elég kis szerepe van az emberi életben.
Minél vallásosabb egy szervezet elméletben, annál nagyobb távolság van az elmélet és a gyakorlat között.
Persze – akik azt mondják, a vallásnak vége van, vagy vége lesz, alighanem éppúgy tévednek, mint azok, akik azt mondják, a vallás, az emberiség legfontosabb gondja!
A történetírók megpróbálták nélkülözni Jézust, ahogy Mózest is megpróbálták nélkülözni. De ez sem sikerült nekik. A vallások történetének szüksége van Jézusra.
Más szóval sokkal könnyebb megérteni a dolgok folyását, ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy Jézus valóban élt. Tényleg azonban nincs döntő történeti bizonyítékunk...
...így tanítunk (?!) Aki ma- mindig meg tudja mondani a „tutit”, az nem mond meg semmit (felmondja a leckét), hiszen az összefüggések és körülmények mássága /tanulásban a gyermek képessége, a tanár személyisége – tárgyi feltételek különbözősége, a csoport-beosztásos diszkriminációi stb./ dönt! Pld: ingyen könyvek (vigyázz rá, mert a könyvtárnak vissza kell adni) – nesze semmi: adtam is meg nem is, kaptam is meg nem is... tehát, már a könyv, mi elsődlegesen köt össze az iskolával sem a gyereké, de érezze jó magát az iskolában... általánosban miért járnak ma a nebulók? Mert enni kapnak – a középiskolában kezdik felfogni, hogy tanulni kell, ám az alapok nincsenek meg – elölről kezdeni meg már nincs idő (a politikában lement két ciklus, folytatódik egy harmadikkal?) Tehát bárhogy forgatjuk, immár jót tenni nem lehet... így megy tönkre minden, amibe a politika beleavatkozik!
Egy biztos, hogy ma feledve van: az életnek tanulunk... és ez halálunkig tartó folyamat!
...hűség itt minek?
Ha Orpheus síppal szab ütemet
s Cerberus gyilkol halomba mindent
ott szép Nárcissus szerelme is hideg
pedig a tűz mi körbevett
éget - hazug hitében
csal a hűség – dőreség
hol bolondság a beszéd
...pedig maga Jézus
hirdette (szól a felelet):
„tűzben ég a gazdag s a koldus
Lázár párnái az egek” -- (szőke)
2017. 09. 14.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 322
Tegnapi: 388
Heti: 782
Havi: 904
Össz.: 972 215
Látogatottság növelés
Magam-emésztő - © 2008 - 2025 - magam-emeszto.hupont.hu