Orbán és a jóslat!
Vad reményekből bukás
álmodj szépeket hát
az évek fürge folyóján... (szőke)
ÉBREDJ MAGYARORSZÁG!!!!!!!
NOSZTRADAMUS:
„Jön majd egy ember a második
millennium után, ki felette áll
minden torzsalkodásnak: Ő lesz az itt,
ki Pannon földről Istenhez kiált
és Isten meghallgatja imádságait.
Ő lészen az, kinek uralkodása folytán
Pannónia ismét erős lesz és gazdag,
nagyobb lesz, mint akármely szultán,
az ő szavára minden országban adnak,
s önként kezére bíznak minden hatalmat.”
Egyelőre keveset lehet róla tudni, sőt szinte még semmit.
Ismereteim szerint ez a személy már az Isteni Énjének tudatára ébredt, és gondolati síkon szorgalmasan munkálkodik az aranykori Magyarország struktúráján.
Az Aranykor eljövetelével nemcsak világkorszakváltás következik be Magyarországon (és az egész Földön), hanem az emberek világszemlélete is lényegesen megváltozik.
A Fénykorban a nemzeti öntudat megerősítésre kerül. Mi magyarok fogunk először átesni az Aranykor tűzkeresztségén. Ez természetesen nem történik meg egyik napról a másikra és nem is lesz könnyű, hiszen fájdalommal, áldozattal és vérrel jár.
Ami az ősnépünket, a szkítákat illeti, náluk az volt a korabeli hadijog, hogyha az ellenség párviadalban megsebesül, a szkíta harcosnak rögtön abba kell hagynia a csatát és a sérültet azonnal a táltoshoz kell kísérnie gyógyításra. Ez aranykori eszme és cselekedet.
Ezzel szemben a Vaskorban a gyengének, a sebesültnek pusztulás a sorsa.
Mintha, már hallottam volna valami ilyenfélét Orbán szájából is... Akkor most mi is van? Mi lenne a feladat? Nem kevesebb népünk küldetése, mint az, hogy bölcsessége és tudása által az érdek nélküli szeretetet és békességet hirdesse és közvetítse minden nemzet felé.
Általában kis létszámú, kis területtel rendelkező országként beszélnek a világban hazánkról.
Népünk ereje nem a számarányunkban áll! De akkor miért volt a hatalmonlévők mindegyike önző, gyarló, gonosz, irigy, rosszindulatú, kapzsi stb. Ja hogy ébredünk, mert a 2012-es év utáni események rákényszerítik az embereket a paradigmaváltásra.
Egyre inkább az lesz majd tapasztalható, hogy az erkölcstelen, gátlástalan, kizsákmányoló vaskori gondolkodás és viselkedés az új korszakban finoman szólva a semmibe vezet... Bizony így van... semmibe vezet ma Orbánunk!
Mindez kezdődik Amerika csődjével, a bankrendszer összeomlásával, majd folytatódik az Európai Unió, a gazdaság és az ipar világszintű halálával.
Ez mind félelmetesen hangzik... (nem is hihetem el!).
„A magyaroktól örökre el kell venni a szittya büszkeséget, hogy elfelejtsék végre a lázadozást és megtanulják, hol a helyük.”
A Habsburgok jól tudták, hogy egy nép tönkretétele, rabszolgasorba vetése és megsemmisítése nem a háború útján érhető el leghatékonyabban, hanem a múltjától (történelmétől, hagyományaitól, népszokásaitól, eszméitől, hitétől, értékrendjétől) kell megfosztani.
A Habsburgok elvették az eredeti múltunk tanításait, s ezzel megkezdődött az a törekvés, ami a 20. században is jellemző volt azokra a diktatúrákra, amelyek érintették Magyarországot – gyökerestől kitépni, eltörölni a magyarok múltját, ellehetetleníteni a jelenét, hogy még véletlenül se legyen jövője:ezzel már István király is próbálkozott 1000-ben.
„A múltat végképp eltörölni”…
Országunk népét minden megszálló hatalom rabszolgának tekintette, így nyilvánvaló, hogy a hódító célú háborúikban a magyarokat (is) állították az első sorba, hiszen nem kár értük, ha pusztulnak:
„Rabszolga-had indulj velünk!”
Számtalanszor hagyta el ajkunkat ez a dal (az Internacionálé), és intenzív agymosásunk közepette elfelejtettünk odafigyelni arra, hogy mit is mondunk.
„A múltat végképp eltörölni
Rabszolga-had indulj velünk!”
Tudnunk kell, hogy ha egy népnek elveszik, „eltörlik” a múltját, akkor ezzel elvágják a gyökereit, amely az ősi hagyományaihoz vezet, ezért a nép gyönge lesz, önbizalmát veszti, s így már könnyen ki lehet fosztani, rabszolgává lehet tenni, végül pedig el lehet pusztítani. Amely népnek nincsen múltja, annak nincsen hazája és jövőképe sem.
Megváltónak ez ügyben épp Orbán lenne alkalmas?
Ugye Te- Ti sem hiszitek?
Valójában a magyar ember vendégszerető, végtelenül befogadó, ingét-gatyáját odaadja a vendégnek még akkor is, ha neki nem marad, önzetlen, segítőkész, idealista, határtalanul türelmes, nagyon okos, hiszen rendkívül sok művészt és tudóst, felfedezőt adott és ad ma is a világ számára.
A magyar, mint nép a békességre törekvő emberek gyülekezete... nem hőbörgő, örökké böllenkedő és harcos, nem olyan, aki mindenkivel összevész! Nem uszító és hamis, nem leigázó típus... akkor kérdem- Orbánban, hol a magyar?
Ő csak pénzért vendégszerető, idealizmusa, gyilkos hajlamú tulajdonságokat hordoz magában.
NOSZTRADAMUS:
„...a magyar föld része lesz a nagynak,
erős királyság, melynek nincs határa,
a keresztények farkasai már nem ugatnak,
Krisztus ellenségeit a föld kizárja.”
Sántító jóslat, a határ épp épül, az erős „királyság” meg gyengül – ugat, aki ugat, leginkább az, aki a hitet is magának sajátította ki! Ennek okán, az Isteni Énjének tudatára nem ébredt – csak játszik a gondolattal, hagyjuk- hadd játsszon egy darabig még!!!
Szőke Emil:
és Te így is glóriázva!
...heverészve
mint a vén róka
jóllakottan
lustán és hamisan
veled hever a gond így -
lásd - a szó is hamis
mégis fognád Pilátusod kezét
hol a feslettség
el papucsain csoszog
s köntösében felismerhető rég
a már dölyfös igazságod
...új irányzat lám (!)
mily dolgokat merészel
itt hagyom már e trágyadombot
hol
lojális keresztényeiddel egyben
zsarnok vagy és már bolond
- benned semmi szégyen
próféta-kedéllyel elment a határig -
ím válásunk elérkezett percein
izzik már a lenyugvó nap is
hát - ennyi volt...
és ennyi most
a juhok jogaival tettem
s dalaik rekedtes-csikarával
itt
honmentő tervem
...csak hízzál tovább én távozok --
2017. 02. 24.