Barmok tiporják földbe e hazát
szent érzettel már szaporán
...bízván magában mind
hiszi viszi határai széléig – (szőke)
„Akik nagyon hosszú ideig gyakorolják a hatalmat, végül is önmagukkal azonosítják feladatukat, s a személyüket ért minden támadást az államérdek ellen elkövetett közvetlen támadásnak tekintenek.” (Maurice Druon)
Nos Orbán! - a félelem vagy hízelkedés nem eskünk – (amit itt előadsz, mind az előbbiekből származik- erőből lett erőszak, és nyalnak és nyalnak a hízelkedők!) - és Istenként sem tisztelünk (a többség) még ha szeretnéd is... és hogy a mindennapi beszédben is csak esküdözők vagytok- az nem esküvés, hanem szentségtörésnek mondanám azt... a túlságosan heves beszédmódból fakad! Illúziót nem kergetnék seholsem a helyedben, felesleges - dolgod a gyakorlat volna... a szabadság pozitív érték- elérhető kollektív érték, adja így az ember természetes jogát arra, hogy a közügyebe való beleszólása nem szűnik meg... az állam igazi célja sem lehet más, mint a szabadság! Amit nem elég el-nem-ítélhető módon korlátok közé vontál!
„A hatalomnak csak egyféle hangja van, a társadalomnak pedig sokféle.” (Ljudmila Ulickaja)
Demokrácia már nincs, még akkor sem, ha azt mondod, hogy annak többféle válfaja létezik és mi- éppen egy ilyenben leledzünk. Ez a rend- rendszer egy önkényuralmi egyszemélyi irányítású demagóg popularitás... ami nem népszerű- egyáltalán nem az, de pórias, a szó igazi értelmében... csak remélem a gondolati-szabadság még megvan.
„Egy bölcs öreg pincér azt mondta nekem gyerekkoromban, a háború végén: - Olyan világra készülj föl, pajtikám, ahol mindig a szépek és a jók maradnak lent, és a csúnyák kerülnek felülre. Így is lett.” (Müller Péter)
És csendben jegyzem meg, hogy azoknak a szabályoknak, amelyeket más emberek számára (cselekedeteikre) előírnak, összhangban kellene lenni Isten akaratával (ha már a hatalom a hittel oly nagyra van): alapvető törvénye, az emberiség megvédése (mondani lehet, de tenni is kellene érte), akkor most- hol is a nagy keresztényi érzület bennetek? Kijelenthető a fentiek tükrében, hogy semmiféle emberi törvény nem lehet jó vagy érvényes, ha ellentétes a fentiekkel!
Egyet viszont jó, ha megjegyez a hatalom:„Az önkényuralom maga neveli fel elpusztítóit.” (Lipták Gábor)
u.i: Orbánra nem a pénzükkel, hatalmukkal dicsekvő udvaroncai lehetnek majd veszélyesek. Hanem az olyan politikai eunuchok, diszkrét árnyékemberek, akik nem kompromittálják magukat ilyesmivel. Csendesen meghúzódnak a háttérben, s momentán teljesen lojálisak a főnökükhöz. De a Simicska-ügy óta tudható: nincs olyan régi baráti, harcostársi, kollegiális vagy udvartartási viszony, ami meg ne romolhatna. (444.)
Szőke Emil:
egy kézlegyintés
...elporlad minden egyszer
megemészti az idő
valamiféle színekkel átfestett
a múlt-levegő
ápora
rosszabb sorsa
„mint az állat
mert önnön csúfságára láthat:
a hullóba kapaszkodóknak
fölrántani iparkodóknak
mi marad cserébe?
Egy kézlegyintés büszkesége” –
2017. 09. 13.