átlag-maradéknak
...alapos hévvel
hajt
bajt
a pesszimizmus bennem
érzése másfele
mindig más fele - el
magába lazulva már - majd
önmagamon is túl
még
átlag-maradéknak vett - így
a tündérhon adta mesevilágán felejtett...
- ám nyílik a hóvirág de épp a „jégtű”
tépi meg - félidejére
még nem enyhíti keserű szájízemet-
lázamra a kéreg-fű
fűz-fehére
- ekként rajtam hideg-félelmeim
hogy érzése megébreszt...
- rá a kimért-határ
még – s a nem épp szelíd
mosolyok mind
mellyel körbevett e lét:
lám egy bolond... már
egy szegény háborgó
ki- céltalan teng- leng
kóborog
most elhevert- mert vesztébe tévedt itt -
...ki- most riadtan tekinget körül
hogy bár- megébredt
„a vágyak csak irtózva élesztgetik”! – (szőke)
2016. 01. 21.
keserveim
...még mindig csak magamról itt
csókom is- már hiába kínálom
cserélődött a méregfog
s a régi-vágy
csak marad ha talál
valakit magának-
egy elcsalt hűséget itt-ott
- hazug hitet még
(misem könnyebb ennél)
így
mondok
beszédet
máris
én
hogy engedelem már nincs velem
itt (ami gyatrára sikeredett)
...hogy vár rám a mély
így hagyom el hitemet
...hogy bálványt imád a most
és ki- már elherdálta épp
eszét is -
így
ezeket nem szemrehányásként
mondom
(ugyan kinek hajtana hasznot vesztem?)
csak úgy szembe másként
...adja tovább ki- még ember
hogy tanulja más keservét – (szőke)
hanem minden ízében Tudatos világ, amelyet egy Tökéletes Intelligencia teremtett, sőt benne van! Az atomoknak is van szerény értelmük, emlékük, érzékenységük, ők is követnek valamit: egy gondolatot, egy mintát, egy energia-törvényt, amelyből kristályok, hegyek, csillagok, növények és állatok lesznek….
Ami láthatatlan, az a felfoghatatlan Bölcsesség irányító mintája, ereje, szelleme, mely mindent áthat, minden benne van és mindennel szétválaszthatatlanul egy!
Az igazság nem az, amit gondolunk – hogy mi okos emberek egy oktalan Univerzum lakói vagyunk, hanem éppen fordítva: mi oktalan, önhitt és buta emberek egy abszolút Intelligens világnak nem “lakói”, hanem elválaszthatatlan részei vagyunk, melyben minden mindennel összefügg!
Nem ok-okozati alapon, hanem eredendően és szétválaszthatatlanul. Nem tőlünk független díszletben élünk – hanem egyek vagyunk vele. Semmi sincs “külön”.” (Müller Péter: Jóskönyv)
és mégis:
síri csönd
Van itt erő!
Fitogtatva a mának... minő
erő
így alkotni nyű
- mi fortélyokkal bírt
az igazságnak „itt az idő”!
...a hű - jelleme csak így -
él itt akként
hogy nyűg - torkát tárja rá a sír -
...tovább már a nap napot gurít
s millióknak kél alkotni...
Aki szolgálni mégis kész
miként
a vér is- benne királyi-fenséget bír-
látni ihletét- és erőt
imára hív törődőt
míg érte- magáért van
...a Szent... így vég-felé elidőzni...
jaj! - e helyt az milyen kín
más nem tudhatja csak ki érzi -
s átérzi súlyát ki- még élve félig
erővel itt
áldozni
érte is akar
miként rá a csönd lett síri – (szőke)
2016. 01. 25.
frissében
Ó- hogy bennem a keserű harag
hólepte szívvel
sápad
rá az őrjöngő jelen tép sebet
ezzel gyűr le sokakat
- a jóérzést mossa ki belőlem
hogy nagy szájakkal van...
Frissébe mindezt
egy péppé „zatyuljad”
hogy a fenn és a lenn valóját hiába keressed -
Hogy maradjak így most sutban
amikor nyugtom nincs egy perc sem?
Így kívánnak nékem hosszú boldog életet? – (szőke)
2016. 01. 27.
bezzeg
Hej- ha nem ül az Isten trónusán
minek nekem - csak bajra velem - ám
búcsú-szótól szája nem keserül meg
így sem... bezzeg
az enyém – az igen -
Látva még
miként
meglelte célját - mit szánt nekem
az gyorsít szívverésre most- talán
így mérlegelni állom parancsát
miként szólítana magához fel...
majd egy napon... ám- a test itt- még két-lábon áll
- bár a szellem bennem lélekre cifráz...
Lám- trónus híján csak a pokol tart nyitva
és tíz- parancsolatja
szeszéllyel gyöngít el
...ékes szókkal – ekként avatna újra?
- hogy megállt idő-áramlása
színére csak a forma
és más illatra- hangja és tapintása
már rajtam itt? - „lemér- fölmér- kimér:
majd rúg vagy elfogadja”
- hogyha kívánom
szállít így házhoz is-
...mellérendeltként alárendeltként
a folyton hajlongástól
kíméltetne a bajoktól is? – egyszer majd...
A pokolba! - a pokol bezzeg vár - már-így -
vendéglátásra
fogadásra
- ott- van költség reprezentálásra...
látom én
...él is vele- a „nemde-úr” – meg- nem is tagadja
ott ki- Bendegúz lenne- az ördög maga
s ha nincs vendége – hát- rendre- mindig magát fogadja!
Ámde van... van ott tánc bolondozásra is
éji-táncán csapzott-dalát harsogja ott a kín – (szőke)
2016. 01. 28.
a vér bennem borzad
táncol már
a hasábjaiba-szelídült sugár
fénye mutat utat
míg a vér bennem borzad
és lefogyva véznán
alkonyi fintorokat vág
az ég
horizont görbületén
várja pirkadatát
hogy csípje meg a dér – (szőke)
2016. 01. 28.
tél-végi sirám
Kurjantson az ki- paraszt: jó az idő!
...rossz az időhúzás - mezőmön már a hő
...máris menekítem a fagyot lelkemből is
...a sok ordaseszme mi kétségbeejtő - itt
tél-végi szelében elenyészve lett dicső
- a menő:
károgó ura- aki bölcs:
bírja az évek hosszú sorát s a rohanó időt -
...és mindeneknek élére törő
...így előkelőbb is amiként
egyik feketébb gyásszal ott
mint a másik úgy- amúgy hitszegő
mégis makulátlanul és bután
(rajta csak ront az erő)
„mely sürgeti a végkifejletet
s minden moccanást jármába fog
a kívülről nézőt is földresújtja” most – (szőke)
2016. 01. 29.
az alkotmányba azért mégse vegyék bele... a saját hatalmi törekvések és az Alkotmány nem lehet egy...
morális pánik: „leginkább a politika és a média gerjeszti a félelmeket az általános bizonytalanság talaján.”
Nérónk
lám a gőgös és vele a sok
törvénytudatlan - iszonyú időm...
most a lelkekben dúl
a háború
és Nérónk itt
a sok-bokrú
hierarchiával még hűn
méltóságos-egy valóságába csalt ocsú-
szemre csúf:
„mint ahogy a madár dalol”
szél fú
úgy hazudik
oly természetesen
„s oly menthetetlenül” -
élén a sok romlott-lelkű kalandor
- kinek élére tőr most -
már mámorosan
segíti – bő-
vágyaitól nehéz
őrült rettegéssel benne a hatalomért
miként az idő
tűzvész-poklával hírnévre higgad – (szőke)
2016. 01. 30.