Magam-emésztő

...csonkán elevenedett kép. Keretez egy fennakadt sikolyt (!)

 

 

Élhetőbb országot kellene építeni... talán!

 

...a lét, társadalmi értékeivel devalválódott!

Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni...

Egyre többen hagyják itt Magyarországot, akiknek a jövőt kellene építeni - minél fiatalabb korban elvándorol valaki, annál nagyobb az esélye, hogy soha nem is tér vissza.

Az ország szempontjából a legtermékenyebb korosztály vándorol el, hiszen egyrészt ők vállalnak gyermeket, másrészt az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak és fizetnek adót. (forrás: Beke K.)

Egy ország rosszkedvét elhessenteni már nem lehet, egyre rosszabb az érzet, egyre nagyobb a lét nyűgössége – úgymond már mélypontig ért a közérzet.

Szörnyű, hogy a lét (a hétköznapi) – az „ehess, ihass, ölelhess, alhass” örömét és a tudás jelképes gazdagságát vaspánttal zárja el az ember elől az uralkodó Hatalom! Ahogy József Attila összegző megállapításaival adja tudtunkra egy nép létvágyát: „Föl kéne szabadulni már!” - elég a kerülő utakból, elég már!

Ki mondatja ki és kivel hitelesen, hogy a múlt és a jelen összemosódott merész aktualitása most - rajtunk ténye és az emberiség biológiai összefüggése, az élet és halál, az elmúlás és szaporodás örök és változatlan rendjén, így valóságunk (?) – ami, az emberiség továbbélésének törvénye!

Ám van tudatlanság még, embertelenség, tarthatatlanság, amit a mai pártok civakodása (miként csak saját ügyüket szolgálja mind) meg nem old soha...

A kinyúló szavak bizonytalanok, s éppen csak „kinyúlnak”, de célt nem érnek: karok ölelnek, de az ölelés testtelen - „láthatatlanok” a karok! A „dolgok lelke” félálomban... észlelései így sejtelmesen...

elfáradtunk.

Elfáradtunk?

Ember elébb töprenkedik, még kínlódik egy kicsit, aztán menekszik...

Innen el, minél messzebbre el!

 

Szőke Emil:

a véglegesség

 

Nem menekszem.... győzelmet nem rikoltva

élek még csöndesen

ki most rajtam lovagol hiszi győzelmét

hitében robog keményen - mára vigyora

miként keresztényin

ontja kincseit a szív - csak magáért

...az elme

már nem jöhet ki jól belőle -

Lám a véglegesség

ahol „...az egyik fél magatartása

szőröstül-bőröstül felfalja a másikét”

kihívás volna így? - már rongyemberként...

„Irtóztató magány a harcod

idegenek között:

élj – ha ez jó

halj meg ha az a jobb:

nincs senkihez közöd”

így a mód

nem is kerül illendő helyére soha jókor! –

 

2017. 09. 28.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 78
Tegnapi: 252
Heti: 2 727
Havi: 11 718
Össz.: 859 375

Látogatottság növelés
Oldal: Élhetőbb országot kellene építeni... talán!
Magam-emésztő - © 2008 - 2024 - magam-emeszto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »