Magam-emésztő

Tények és hitek...

Mithrászt, Ahura-Mazda, a perzsák legfőbb Istene teremtette. Tény, ez a mese sokkal korábbi, mint Jézuskáé.

Tehát a Mithrász mítosz nem tűnt el, mint vallás, csak lekoppintották és ma úgy hívják, hogy kereszténység.

Az egyik legnagyobb mithraista ünnep december 25-e volt, a téli napforduló, a Nap újjászületésének napja (die natalis Solis invicti Mithra).

Bomlasztó működésükben a keresztények átvették ezt az ünnepet, karácsonnyá változtatva.

Mithrász2_1.jpg

Az origó fórumában (2001.07.15. 22:02) írta Sugar és így igaz, bár a kereszténység igyekezett ezt az infót eltüntetni, megmásítani :

Mithras (kb.600 évvel Jézus előtt lett Istenként elfogadva) perzsa nap- vagy fényisten, akit a Római Birodalomban is, mint egyik főistenként tiszteltek.

A tulajdonságai szinte azonosak voltak Jézuséval.

December 25-én született egy szűztől. Nagy mesternek tartották az emberek. Ö volt a bölcs, az igazság és a hit. Messiásnak, megváltónak is hívták. Az ő szentnapja vasárnap volt, az isten napja. 12 kísérője volt. Csodákat tett. El lett temetve és három nap után feltámadott. A feltámadását minden évben megünnepelték az emberek.

A római birodalomban egy különleges isten volt, a katonáknál és a kereskedőknél is. Jézus után 307-ben a római császár a birodalom védelmezőjeként nyilvánította Mithrast. Konstantinus császár, a kereszténység megalapítója is tisztelte a nap istenét. Még azután is, hogy a kereszténységet megalapította. Ezt nyilvánvalóan lehet látni a niceai zsinat eredményeiben. A biblia úgy lett összeállítva, hogy alapja a Mithras kultusz volt, és ezt a vallást újabb legendákkal és lehet hogy egyes igazán megtörtént eseményekkel egészítették ki, és Jézus nevét, mint a megváltót tették az Újszövetség fő alakjának.

A Mithras istenítésben is voltak misék valamint úrvacsorák, üdvösséget hozó keresztelések és hét szentség.

A Vatikán a Mithras barlangtemplom fölött fekszik!

A legmagasabb rang a Mithras vallásban a páter volt, ebből lett a mostani pápa. A püspöki süveget egyébként Mitra-nak hívják. És hogy a Karácsony ünnep honnan jön, azt ugye tudjuk, Mithras születési dátumából. Az első "keresztény" csoportok Jézus születését január 6-án tartották, egészen addig, amíg Konstantinus Jézusnak más ünnepnapot rendelt.

Nos az a helyzet, hogy a kereszténység egy innen-onnan összelopkodott, összekoppintott vallás.

Még a mennyországot és a poklot sem ők találták ki, mert azt például Zarahusztra vallásból lopták el, ami szintén perzsa eredetű.

-----------------------------

 A mai világvallások ugyan nem tekintik a természetet vagy a világegyetemet gonosznak, de ritkán mutatnak érdeklődést iránta.

A mai vallások egyre kevésbé töltik be eredeti szerepüket, hogy összekössék az embert a társadalommal, s a mindent magában foglaló kozmosszal.

Az általunk kialakított atomizált társadalomban csak személyek közti kapcsolatok vannak, és még a vallások sem igen jelentenek többet, mint a társadalomba beilleszkedni nem tudó, nem-ökologikus embernek egy olyan istennel való kapcsolatát, akit ugyanilyen jellemvonásokkal ruház fel.

A világvallások utat tévesztettek; vissza kell térniük gyökereikhez, majd tovább kell lépniük, s tanulniuk az ősi népek bölcsességéből.

A természet pusztítása a törzsi vallásokban is bűn

-- gyakran éppen ez a legalapvetőbb tanítás. Robert Parsons a Sierra Leone-i kono népről szóló könyvében kimutatja, hogy az ő vallásuk "nem csupán az emberi viszonyok rendszere, hanem magában foglalja az embereknek a Földhöz mint egészhez való viszonyát, az emberek kapcsolatát a termőfölddel és az alkotó erők láthatatlan világával. A vallás mindezeket következetes egészbe foglalja össze."

Roy Rappaport leszögezi, hogy a törzsi népeknek a hitből vagy a megismerésből eredő tudása (kognitív modellje) "nem olyan jellegű, mint az analitikus megállapításai a valóságról, hanem egy olyan viselkedési minta, amely megfelel mind a szereplők, mind az egész ökoszféra jólétének".

Hogy az istenek történelmi alakok vagy sem, az lényegtelen.

Mindenek felett archetípusok. Ugyanezt mondhatjuk a világvallások igazságairól. Lényegtelen kérdés, hogy az Ószövetségben leírt özönvíz valójában megtörtént-e. Az özönvíz a káosz erőit jelképezi, amelyek elszabadultak, amikor az emberek nem tartották be a kozmikus szövetséget.

Noé özönvize nem szükségképpen történelmi esemény, hanem archetípus, és mint ilyennek, a szerepe sokkal fontosabb emberi viselkedési minta, mint bármilyen lehetséges tudományos igazság vagy történelmi tény.

Ezeket az eszméket, amelyek a mai világvallások korai időszakában még léteztek, szem elől tévesztettük.

De fel kell támasztanunk őket, mert csak így tudják a vallások arra ösztönözni az embereket, hogy egyesüljenek a káosz erőivel szemben, amelyek létünket fenyegetik.

Szőke Emil:

Világom vége...

éltél vagy harminchárom évet

s lelked értünk adtad a kereszten

bűneinket megváltva

oly sikerrel

hogy már minden ripacs érted ég

itt ma

s az üdvözítő szépet dalolja -

Ám azt nem tudja

csak a szokást

hogy

éveiddel az élet - mert lettél

számlálva azt elébed - lett mása

az időnek

ahogy megszületésed pillanata

vagy ha

halálod utáni jós-csáb égne ma

rá - a rég időre

mert

elveszett az a harminchárom év?

- szép a mese – volt

talán igaz sem volt! -

Már Nostradamust sem követem

csak számolok fennen

a csillagokból

és látom

végemet

...láng-csapódását kétezerhez

plusz harminchárom évvel! -

-----

Utó-zöngeményben...

lehet csak haragod tagadóra

- ámbár

hogy mesémet folytatám

mert halottidból feltámadtál

- és azóta is itt a szívekben -

lásd hát:

ha a múltra nézek

már a vég is végtelen!

Rá itt szentségtörésem

kiből születél: Mithrász --

 Megjegyzem utóiratként:

E. Renan írja egy helyütt:

„Ha a kereszténységet lesújtotta volna valami halálos »kór«, a világ mithraizálódott volna”. Vagyis a világ Mithrász vallását vette volna fel. Számos kutató egyetért abban, hogy a mithraizmus volt a kereszténység legkomolyabb, s egyúttal legvonzóbb riválisa, amivel valaha találkozott. A mithraizmus a Krisztus előtti évszázad első felében érkezett Rómába és a Krisztus utáni harmadik században élte virágkorát. Mint vallás széltében-hosszában elterjedt az egész Birodalomban, ahol különösen az időközben földbirtokossá lett egykori légionáriusok váltak híveivé. A mithraizmus összhangban állt harcias, férfiúi szellemükkel, aminek köszönhetően például Hadrianus, Commodus és Aurelianus császár is a kultusz beavatottjává lett. A Krisztus utáni második század végére a mithraizmus a Birodalom hivatalos vallásává lett, magát Mithrászt pedig a Birodalom védőszentjeként és élharcosaként ünnepelték. A Mithrász-kultusz a Napisten, Heliosz kultuszával is egybeolvadt, akit mint legfőbb, legyőzhetetlen isteni hatalmat tiszteltek. Az egyik legnagyobb mithraista ünnep december 25-e volt, a téli napforduló, a Nap újjászületésének napja (die natalis Solis invicti Mithra). Bomlasztó működésükben a keresztények átvették ezt az ünnepet, karácsonnyá változtatva. Mint ismeretes Konstantin császár tétovázott, hogy a kereszténység vagy a mithraizmus mellett döntsön, nem úgy mint Julianus, aki a Mithrász-misztériumok híres beavatottja lett. Julianus imperátor a mithraizmus, valamint az újplatonikus metafizika s a titkos hagyományok felé fordult avégett, hogy megvalósíthassa merész, nemes tervét: az egyre szélesebb körben terjedő keresztény hittel szemben az ősi római kultuszokhoz való visszatérést.

---------------------

Azt a felvetést azonban, hogy az ókori világ a kereszténység felvétele helyett mithraizálódhatott volna, fenntartással kell kezelnünk. Tudniillik a kereszténységgel való eredményes versenyhez a mithraizmusnak saját színvonalát lejjebb kellett volna szállítania. Ha ugyanis megmarad eredeti valójában, nagyon valószínűtlen, hogy képes ugyanolyan népszerűségre szert tenni, mint a jézusi vallás, amelyet a mindenki számára nyitva álló megváltás szentimentális tana jellemez.

2017. 05. 18.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat