Kövér Borsiban elmondott beszédéhez:

(ünnepi beszéd volt, így sok mindenre nem térhetett ki... neki, így kell beszélni...)

Rákóczi huszárokkal érkezett több száz emlékező előtt Kövér László az Országgyűlés elnöke azt mondta: „a gondviselés itt, Borsiban, egy állam nélküli államférfit adott a magyarságnak, aki vállára vette a korábbi idők államférfi nélküli magyar államának bűnös örökségét, megtisztította a bűntől, és személyes áldozatával ismét élő valósággá tette a magyar szabadság, függetlenség és nemzeti összetartozás eszményét.”

Kövér László úgy fogalmazott:

történelmi korának területileg, politikailag és társadalmilag széttagolt és megosztott magyarsága erejét II. Rákóczi Ferenc úgy tudta összpontosítani, hogy

”a nemzeti önérdek kinyilvánításával és a nemzeti önvédelem érvényesítésével a magyarokat a szolgaságból szabadságba, az alávetettségből a függetlenségbe segítette emelkedni,„

tette mindezt alázattal és áldozatra készen a ”Történelem Ura által számára kimért rövid időben.„

Kétségtelen (teszem hozzá):

...beszéd, amibe mindig , ha burkoltan is, de benne van az önfényezés... a mai magyar hatalom, aki küzd a szabadságért - a felemelkedésért, miközben a sárba nyomja nemzetét! Alávetettség és függetlenség mai szavai (tartalmát és értelmét nézve), oly rosszul csengenek a jogtiprás talaján, hogy ha Rákoczi és a történelmünk nagyjai hallanák, hát bizony hasgörcsöt kapnának!

De nézzük Rákoczit...

Rákóczi erényei közé számít, hogy történelmünk során ő volt első és Széchenyi Istvánig egyetlen főnemesünk, aki a parasztságot is a nemzethez számította. Szövetségest látott mindenkiben, akár nemes, polgár vagy paraszt volt, aki önként elhatározásból csatlakozott hozzá.

Az Országgyűlés elnöke

emlékeztetett a középkori politika egyik tudósának Niccolo Machiavellinek szavaira, aki annak idején azt mondta: a fejedelemtől inkább féljenek, mint szeressék az emberek, ”a magyarok vezérlő fejedelmétől azonban csak az ellenségei féltek, a népe nemcsak tisztelte, hanem szerette is őt.„

Mint mondta: a történelmi Báthoriak, Zrínyiek és Frangepánok családjából származó Rákóczira történelmi feladat várt, ”nem ő kereste ezt a feladatot, hanem sorsszerűen a feladat találta meg őt.„

Az általa vezetett szabadságharc kitörése után, 1705-ben ezekkel a szavakkal fogalmazta meg annak célját: ”azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk„ – idézte a fejedelem mondatait Kövér László, aki azt is elmondta: II. Rákóczi Ferenc számára a magyar haza szabadságának visszaszerzése a nemzetét oltalmazó, a középkorban elveszett független magyar államiság visszaállítására való törekvést, az egyetemes Európa szolgálata pedig a keresztény Európa megerősítésének szándékát jelentette.

Hát így is lehet mondani, de egy kereszténységre utaló jele bizton volt

amivel jól mellé is fogott: Vigorous Jean, egy belga származású kalandor, protestáns létére Rákóczi kedvéért katolikus hitre tért, amiért őt a fejedelem nemesi ranggal jutalmazta. Éveken keresztül utazgatott ez a szélhámos Rákóczi diplomatájaként ide-oda, minden eredmény nélkül, de mint a császári követ kémje nagyon is megbízható volt...

Ami kétségtelen:

„A Szent István király által alapított és a mohácsi csatatéren elveszett önálló, független keresztény magyar állam helyreállítása volt történelmi feladata és eszménye sok évszázad legjobb magyar erőinek, a XVII. században a Bocskai-felkelés, a XVIII. században a Rákóczi-szabadságharc, a XIX. században az 1848-49-es forradalom és függetlenségi háború, a XX. században a Trianon utáni újrakezdés és az 1956-os forradalom a mérföldkövei ennek a hatalmas, múltat és jövőt éltető, erényekkel és áldozatokkal teli, mindig a legyőzetés által győzedelmes történelmi magyar erőfeszítésnek – hangoztatta Kövér László, aki részletesen ismertette a fejedelem életútját.”

De (!)

A tárgyilagos szemlélőnek tudomásul kell vennie, hogy Rákóczinak erényei és ragyogó képességei mellett számos gyengéje, hibája is volt, melyek nem kis mértékben hozzájárultak sorsának kedvezőtlen alakulásához, elképzeléseinek, terveinek kudarcához.

Kövér

- „beszédében kiemelten szólt arról, hogy II. Rákóczi Ferenc nélkül a nemzetét védő magyar állam eszménye nem lehetne olyan erős, hogy évszázadokon átívelően történelmi irányt és célt mutasson a magyar nemzedékek számára.”

Ám a hiábavalóság, a tiszta lelkület és a bizalom mindenkiben... félrevitte munkálkodását a fejedelemnek...

Rákóczi szabadságharca nyolc év viszontagsága után befejeződött és célkitűzését tekintve sikertelen maradt.

Igen - hiábavalónak bizonyult a nagy nekilendülés, az álomkép délibábként eltűnt a horizont mögött. A magyarok viszont történelmük során megtanulták, hogy kudarc is lehet felemelkedés forrása. Ezért ragaszkodnak annyira kudarcaikhoz, és ezért van értelme és haszna annak, ha felkavarjuk múlt idők porát.

 

Az igazsághoz hozzátartozik az is

(nemcsak, amit belemagyaráznak), hogy nemcsak rajta múlott, hogy valamennyi csatáját elvesztette, hanem elsősorban azon, hogy nem volt ütőképes, fegyelmezett hadserege.

1706-ban a kurucok valóban előnyösebb békét köthettek volna, mint öt év pusztulása és vérontása után Szatmárban, főleg azért, mert a békét akkor Anglia és Hollandia szavatolták volna. Rákóczi nem hajlott kompromisszumra, és ragaszkodott a független erdélyi fejedelemséghez, mely az adott körülmények között megvalósíthatatlan illúzió volt.

Rákóczi diplomáciája már azért is sikertelen volt, mert ő naivul abból indult ki, hogy embertársai (a Habsburgok kivételével) olyan tisztességesek, mint ő maga.

Rendületlenül hitt abban, hogy a korabeli uralkodókat olyan külpolitikára tudja rábírni, amely a magyar érdekeknek leginkább megfelel.

Nem vette észre, hogy éveken keresztül ő maga is csak egyszerű figura volt XIV. Lajos sakktábláján.

Des Alleurs beszámolója már azért is szavahihető, mert a márkinak a magyarokról, főleg a kuruc tábornokokról rossz véleménye volt:

"A magyarok a világ legnagyobb zsiványai. Emellett részegesek, hiúk, hazudósak, állhatatlanok, minden képzeleten felülmúlóan gyávák, s ha háborúba mennek, ezt csak zsákmány reményében teszik."

Rákóczi szinte máról holnapra lett hadvezér és államférfi. Átmenet nélkül...

Kétségkívül pozitív tulajdonságnak vehetjük azt, hogy Rákóczi számára az írás több volt, mint a gondolatközlés egyik formája. Mert bármilyen szerepre is késztette sorsa, mindig író maradt. Hitt az írás hatalmában, az írott szó hatóerejében. Több nyelven tudott, ezért Emlékiratait az európai diplomácia nyelvét választva franciául, Vallomásait pedig Szent Ágoston példájára latinul írta. Mégis, jóllehet sokat és szívesen írt, fogalma se volt arról, hogy közvetlen közelében hosszú éveken keresztül egy nagy író, a magyar próza kiváló művelője élt. Mikes Kelemen, aki a fejedelmet eleinte apródként, később pedig kamarásként szolgálta, persze csak egyszerű erdélyi nemes volt.

De nem ártott volna, ha a fejedelem a törökországi száműzetés éveiben kikérte volna éles eszű kamarásának véleményét.

Rákóczi sok bajának, szerencsétlenségének egyik forrása rossz emberismerete volt.

Tiszta lelkű jóhiszeműsége el se tudta képzelni, hogy valaki, akihez jó volt, megcsalja őt. Ezért bízta 1700-ban XIV. Lajosnak írt leveleit egy belga származású császári századosra, aki ezeket haladéktalanul benyújtotta a császárnak. Ennek következményeként Rákóczi a bécsújhelyi várbörtön rabja lett, ahonnan csak felesége segítségével tudott megszökni.

Konklúzióként:

Nos - Kövér mondandójának, ez volt a lényege:

”arra kötelez bennünket, mai magyarokat, hogy olyan államot építsünk, amely szolgálja, és nem kiszolgáltatja a magyar nemzetet, olyan államot, amely a nemzetközi együttműködésekben érvényesíteni tudja a magyar önérdeket, amely erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti összetartozását és társadalmi igazságérzetét; egy olyan államot, amely védi Magyarország és Európa keresztény szellemi gyökereit és értékeit, mint fennmaradásunk alapjait.„ – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

 

Szőke Emil:

Az Ég meghittsége rajta?

 

...furfang az van

- rám-tört -

keringő áradatával

a sompolygók-szagával nőtt

rá még a csönd

...de mi lesz holnap?

...de vajon lesz-e holnap?

(nézd az időt

hogy szalad)

dörög Isten - így dörög

így szól a kegyeltnek le

(haragjának örül is némelyike)

 

...míg mélyét járja a köd

völgyében

ott a Mennynek pokla

merthogy

más fenevadra ott nem találtatva -

 

Ó – ember!

lelked-rejtekébe követi utadat ma

- megnyílt a szó - az Ég elébe

haragja látványra

már nem vájkál benne -

 

Ám - a kínzó vágy zúgó-hidegével

visz néhány leveletlen mirtuszágat

azt érted szakajtva

ajándéknak - hogy láss-

és lásd - messze még a rabló tavasz

...van ami

s van aki sajogva még magát fázatja

s az Ég meghittsége rajta

s az emlékek-hada

miként bennem is

az üres űr is- megtöltődik eseménnyel

bár még „a féltékeny föld le- lerántja

szolgai ütemben – de „van mi fölemeli:”

az a szárnyalás vágya

...próbát vesz szüntelen –

 

2017. 03. 26.

 

 

 

Oldal: Kövér Borsiban elmondott beszédéhez:
Magam-emésztő - © 2008 - 2025 - magam-emeszto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat