Egy felfoghatatlan felfedezés.
Elképesztően bizarr dolgok folynak a világban, legalábbis a kvantumfizika szintjén létező kvantumvilágban.
A kvantumfizika szintjén ugyanis teljesen máshogy működnek a dolgok, mint a világunkban, amiknek a folyamatait az általános fizika tudja leírni. Egy objektum például egyszerre tud hullámként és részecskeként is viselkedni.
Ezt annak idején a híres kettős rés, vagy kétrés kísérlet során be is bizonyították.
Az akkori eredmények szinte sokkolták a kutatókat, mivel az sejlett fel belőle, hogy a részecske attól függően képes teljesen máshogy viselkedni, hogy megfigyelik-e, vagy sem.
Vagyis, ha nem nézünk bele a saját szekrényünkbe, talán nincs is belseje, mert pillanatnyilag nem is létezik, mivel nem figyeljük?
Ilyen, és ehhez hasonló kérdések vetődnek fel a különös valóságérzékeléssel kapcsolatban.
Egyesek szerint most a kutatóknak sikerült még közelebb jutniuk a megfejtéshez, de még mindig rengeteg a kérdés: sőt, úgy is mondhatnánk, hogy sokasodtak a megválaszolandó kérdések.
Sikerült egyértelműen kizárni, hogy a megfigyelt részecske nem a megfigyelő eszköz hatására viselkedik másképpen... vagyis nem műszerek okozzák ezeket az eltéréseket. Ezzel egyértelművé vált, hogy a részecske figyeli, hogy figyelve van-e. Ez elég bizarrul hangzik, és látszólag semmi értelme nem lenne.
Kivéve akkor, ha egy szimulált valóságban élünk.
Ugyanis, ha mesterséges a rendszer, akkor minden bizonnyal takarékoskodik az erőforrásokkal, és nem jelentet meg olyan dolgokat, amikre senki sem "figyel". Vagyis egy szekrény belseje csak akkor létezik, ha bele is nézünk. És abban a pillanatban, amikor újra nem figyeli senkit, megszűnik létezni a tér egy adott pontja. Az elmélet egyelőre nagyon teoretikus és bizarr, ugyanakkor a kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy tudományosan bizonyítható a kvantumvilág összefüggései segítségével.
A nagy kérdés persze az, hogy akkor miben élünk?
Valamiféle kivetített holografikus világban?
Egy gigantikus és nagyon összetett szimulációban?
Mi magunk is a rendszer részei vagyunk?
Ezekre a kérdésekre valószínűleg nem lesz egyhamar válasz, mindenesetre egyre többen "ébrednek fel", és kezdik lehetségesnek tartani, hogy a világegyetem nem az, aminek látszik.
Szőke Emil:
jeltelen
Íme a jelen – most
hogy
egy lélegzettel beljebb érint meg
a túl
miként is
mélységből magassága az út
hol
megérint a tökéletesség
s némasága már
időszövetével terén is átég -
jaj - itt
még szitokban súlyoz a vég
kitartással a piszokban
a mindig változásig
- miként minden más itt --
2017. 08. 04.