Orbán, hatalmi törekvései... és „szotyolizmusa”!

 

már mindent összerondít éhsége

szeszélyes gyakorlata

és elméje -

olcsó zavara

és kicirkalmazott szava égre

s külön jajgatásra

bírva belső kényszere

- eszközzel is annyifélén ma -

hogy már rajta

a felismerhetetlenség meze – (szőke)

 

„Az illiberális rendszerek jellemzője, hogy hülyét tudnak csinálni a saját ellenzékükből. Olyan játékszabályokat alakítanak ki, amelyek keretei közt nem lehet igazán hatékonyan és komolyan politizálni” – magyarázza Krekó.

Az már látszik, hogy annak az ellenzékinek lehet kicsit nyugodt élete, aki nem konfrontálódik a kormánnyal. Mikor erre az elvárásra valaki rácáfol – mint például a korábban a rendre a kormánnyal szavazó Jobbik az Alaptörvény-módosításnál –, jön egy személyeskedő, zsigeri indulatokra épülő karaktergyilkos kampány, amely a jövőbeli politikai szereplőknek is erős figyelmeztetés: ha valaki Orbán ellen akar politizálni, mérlegelnie kell, hogy akar-e a magánéletéről szóló hazugságokat látni a kormány egyre szélesebb médiabirodalmában, vagy inkább egy nyugodtabb, szakmai életre vágyik.

Az elemző szerint ez a fajta elbizonytalanítás, megelőző csapássorozat csak erősödni fog.

Orbán Európában gondolkozik.

Vezető akar lenni. Sokkal nagyobb a magyarokénál...

Miután tehát Orbán már lefutottnak gondolja a következő választást, a politikai ambíciója messze túlmutat Magyarországon – mondja Krekó Péter, aki szerint ez a miniszterelnök tusnádfürdői beszédéből világosan látszik.

„Orbán gyakorlatilag bejelentkezett európai politikusként.

Nagyon tudatosan, nemzetközi lapoknak adott interjúkkal, lefordított YouTube-videókkal, nemzetközi szereplésekkel építi magát. Szerintem komolyan gondolja, hogy Európában előbb-utóbb hivatalos vagy nem hivatalos vezető lehet. Talán azt sem tartja kizártnak, hogy ő legyen valamikor az Európai Tanács elnöke – ha nem is 2019-ben.”

Az elemző szerint most mindenképpen túlzónak tűnhetnek Orbán ambíciói, de informálisan már növekedett a befolyása. A magyar miniszterelnök politikaformáló szereplővé vált az EU-ban, az általános megítélése javul vagy árnyaltabb lesz. Valódi szövetségesei azonban pártcsaládján túl vannak: az erősödő európai radikális jobboldal egyenesen a hősének tekinti.

Ez csak egy vicc, ahogy az egész ember az – ki veszi őt komolyan?

...ha a közlemények további részeiben jól ismert baloldali szófordulatokkal sarazzák Magyarországot:

“a kérdés, hogy meddig fogja eltűrni az Európai Unió, hogy Orbán és a Fidesz démonizálja a migránsokat és az EU-t.

Európai adófizetőként az uniós források nem átlátható módon történő magyarországi felhasználása és a széleskörű korrupcióról szóló vádak is határozottan aggasztóak.

Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt nem hunyhat továbbra is szemet Orbán tettei felett. Meg kell mutatnunk, hogy komolyan gondoljuk a szabályaink betartatását és az európai értékek érvényesülésének biztosítását.”

Egy hős- nem így néz ki (persze álmodni neki lehet csak – nem kicsit – nagyot!) nem külsőre értem, csak ostoba politikájára, másként pedig: akár egy öntelt majom benne, így tekinthetek reája... hogy nullában is dupla:

“Elképesztő mértékű az állami korrupció,

s ezt a jobboldali szellemi elit sem nézheti tétlenül. Ha az értelmiségiek össze tudnának fogni közös társadalmi ügyekért, jóval többet érhetnének el. Nem tudnak” – véli a professzor, aki elárulja „a miérteket”, illetve az interjú elején azt is, hogyan kezdett el a Magyar Nemzet helyett a Népszabadságba írni. (Hosszú történet, négy a Magyar Nemzet és Hír Tv ellen megnyert perrel.) Érdekes a szóhasználata. “Viszont az sem akartam, hogy elhallgattassanak: olyan fórumokat kerestem, ahol szabadon szólhatok.”

“A Népszabadság megszüntetését abszolút antidemokratikus lépésnek tartom. A sajtószabadság lábbal tiprásának.”

Szerinte a kormány cinikus, amikor arról beszél, hogy azzal sértené meg a sajtószabadságot, ha a lap belügyeibe avatkozna. (Emlékeztetőül 2002-ben Orbán Viktor azért fordult az államfőhöz, hogy vesse latba befolyását, mert veszélyben a sajtószabadság)

Most Solymosi professzor hozza példaként a piaci szempontból életképtelen kormánypárti újságokat, az üresen kongó stadionokra elherdált százmilliárdokat, és fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a Népszabadság felszámolása nemcsak az ellenzék vesztesége, “hanem az egész magyar demokráciáé. Az elkötelezett jobboldaliaké is.”

Solymosi Frigyes – nemzetközi és történelmi példák alapján – szűk látókörűnek nevezi azokat a fideszes politikusokat, publicistákat, akik örömködnek, hogy az egykori kommunista Népszabadság jogutódját sikerült tönkretenni, miközben a lapot már egy olyan csapat vezette, amelynek több tagja

“még gyerek volt a rendszerváltás idején. Abszurd számon kérni rajtuk az állampárti sajtó bűneit. A mostani Népszabadság kitűnő szerkesztőség volt: tisztességes, őszinte újságírókkal. Nagyon sajnálom és felháborít, ami velük történt.”

A professzor elismeri,

a „centrális erőtér” politikája kétharmados sikert hozott 2010-ben, ’14-ben, de

“a kontrollálatlan teljhatalom eltorzította a miniszterelnök személyiségét, és az egész Fideszt is. A demokrácia és a jogállam leépült, miközben fokozódott a kirekesztő gyűlöletpolitika, az állandó ellenségkeresés.”

...egy véleményből idéznék:

Ahhoz, hogy a professzor úr véleménye megváltozzon 14 év kellett. (2002-16)

Mennyi idő kellhet ahhoz, hogy a kevésbé tájékozott, mindennapokért küzdő emberek véleménye megváltozzon?

A választ nem tudom, de ha az értelmiség rájön arra, hogy mi történt vele, és mennyire kijátszották őket, akkor ez lehet egyfajta része a kormányváltás megvalósításának.

Utána azonban nem lenne szabad őket félretenni.

Még egy valamiről itt is szólok. El kellene felejteni a jobb és baloldalt, hanem azokat az értékeket kellene végre megvalósítani, amit 1989-ben demokratikus jogállamnak hittünk, és így szavaztunk.

Egy állam polgárainak helyzete nem attól függ, hogy jobb és baloldal van,hanem attól, hogy mennyire egységesek abban, hogy az állampolgárai érdekében cselekedjenek az állampolgárok jogainak tiszteletben tartásával.

Sajnos elég későn jön, jött rá az értelmiség, hogy hülyének nézik,

hányingert keltő az állandó kommunistázás, főleg azoktól, akik, már az

első lépéseket megtették a piros könyvvel a zsebükben, a kommunista rendszer

építése felé, spiclik, ügynökök, stb. és most adják az ártatlant, gondolom önmagukat nem ítélik el nem tiltják el a közügyek gyakorlásától magukat, mert a mostani cigány származású miniszterünknek is van vaj a füle mögött, de nem ő az egyedüli, így ne is csodálkozzunk, hogy az országban a mértéktelen lopás visszaélések magas fokát művelik...

 

Szőke Emil:

csak

 

Már az idő is körbe-fordul

a tér is zsongúl

hív' esküvéssel

idejére a harang is kondult

a hatalomért itt mind

s érted csak

ki királynak önállósul

fénnyel

ki- eddig csak dúlt -

 

Ám a nép fúl

így száján a jaj meg a juj

már

sose unt –

 

2017. 01. 05.

 

 

Oldal: Orbán hatalmi törekvései... és szotyolizmusa
Magam-emésztő - © 2008 - 2024 - magam-emeszto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat