Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
„A fafejű homo nem tanult a fáktól. Éppen azért marad törpe, mert az égig akar nőni.”
Szavak vannak – szépek és nagyok – megsokszorozott fénymázas dobozaikban eladott a tartalom és vevők voltunk rá eddig mindig… tekintet nélkül annak szükségességére, hittünk egy sajátos „természetnek”!
már csak vigyorgunk illúzióin kicsinyt lenézően is talán, hogy a dolog- a munka előre visz, mint tudjuk a kétkezi-munkásnál a munkahely hiánya épp a bajok forrása, incselkedik is velünk. És e viszonyban nincsen csereérték!
A munkát, mint a társadalom gazdagságának anyagi forrását Mózes, a törvényhozó éppúgy ismerte, mint akár Orbán most, vagy bármely közgazdász… de ki gondol a nyomorra, amit teremt a hatalom, a bérekre, amit soha nem emelnek megfelelő szintre (?) – a szociális-juttatásokra, amit elvesznek- megnyirbálnak? Egyáltalán az emberi életre, hol már hét-millió embernek a létért való küzdelme lett törekvése… és ez az önérzetes törekvés csak tetézi az éhség gyötrelmeit, és ez a dolgozókra is érvényes a ’nyomott bérszínvonal miatt!
A gazdagság e hatalom szédítő növekedése teljesen a vagyonosokra korlátozódik- Orbán csak nekik kedvez!
Miközben a rendezetlen viszonyok miatt is az emberek egészsége egyre csökken!
Az emberek aligha lesznek egészségesek, ha nincsenek a legalsóbb rétegekig legalább mérsékelt jólétben!
„A jelen a testünk otthona. A lelkünké a baljóslatú múlt, és a megjósolhatatlan jövő.” (!)
Már hitet fogy a lét, rá a düh is lélekbe mar-
nyomorúság-anyagán
cserélt szavakkal kizokogva van,
hol kételyét adtad a morálnak…
2011.02.17.
Read more: http://pyrrhus.hupont.hu/513/orban-szocialispoezise#ixzz4pROw7MMq
2017.08. 11.