Kiben bízzak?

Sajna- helyzetem valósága nyomatékkal rajtam és tétlen magányban oszthatatlan, de már belső tartalék nélkül is - így hamarosan feladom létküzdelmem! Visszatekintő öregségem tartalmatlan, időkezelése tarthatatlan. A haszontalan tétlenség – a rettenetes céltalanságban, a gondolatok sírásója lett, ahol is- magányomban minden formának ellentéte s lélektanával meg-nem- érthetően jelzésértékül mégis a magyar viszonyokban (valóságosan is többet jelent önmagánál) súlyosabb értelmet hordoz. Szolga nem leszek! Kinek lehetnék az? Akkor nem én lennék, és magamat is meg kellene tagadnom (minden értelmet, mi eddig éltetett!).

Orbán miért gonoszkodik felettem?

Miért a harc, ha nincs ellen… csak mert félázsiai a magyar? – mert vérében van? – mert erő van a hatalomban és erővel alázza a népet és értelmet gyaláz a cselekedet? – mert a törvénye, hogy győz az erősebb? – mert az embertelenség szociológiája felépített tételével: hogy gyengére nincs szükség, hát dögöljek meg? Ez a mai magyar valóság: lásd: az egészségügy részleteit akár, ahol a mesevilága oly éteri lett!

Politikus? Bizonyára... egy futóbolond ki helyét nem találja.

Attól, hogy valakire nem lehet (és nem is kell) bélyeget sütni, nem lesz kisebb a veszély, amit magában hordoz. A veszélyt ugyanis nem a diagnózis, hanem az illető működésmódja hordozza.

A pszichológusok és pszichiáterek felelőssége saját szakmájuk tudása szerint segíteni a társadalmat abban, hogy választott vezetőik alkalmasságáról döntsenek.

Ezzel kapcsolatban pedig semmit nem használnak a címkék. A felelős döntéshez arra van szükség, hogy az emberekhez el tudjon jutni mindaz, amit a pszichológia már csaknem egy évszázada tud a kóros személyiségműködésről és annak következményeiről.

Uborkaszezon van a politikában...

felerősödnek a kérdések: Orbán nyaral vagy kezelik Ausztriában?

Egy mentális zavar diagnózisa sok esetben többet árt, mint használ. A figyelmeztetés, a következmények és a veszélyek leírása ugyanis éppen elég ahhoz, hogy a mindenkori választópolgár képet kapjon arról, amiről adott esetben döntenie kell. A diagnózis ezzel szemben a különféle terápiás indikációk szempontjából lehet fontos, és elsősorban a klinikai gyakorlatban van jelentősége.

Szakmai körökön kívül a diagnózis pont arra jó, hogy felelőtlenül lehessen vele egymást címkézni, valamint a közgondolkodásban a fogalomhoz tapadó negatívumok mentén stigmatizálni.

Gyakorlati haszna azonban nincs. További probléma az is, hogy a pszichiátriai diagnózis egy egészségügyi adat, ezért - bármilyen más betegség diagnózisához hasonlóan – nem lehet publikussá tenni.

-------------------------------------

Más:

(emlékeztetőül magamnak, hogy segítsen, ha botladoznék a gyakorlatban – átvéve: egy az egyben!)

Politikust régen szembesítettek már ennyire a saját hazugságaival.

A hvg egy zseniális összeállítást tett közzé az álszenteskedő Vona Gáborról:

cigánybűnözőket tiltsák ki Miskolc területéről, és XXI. századi nyugat európai mintára alapozva zárják táborokba” – mondta a miskolci kampányban 2010-ben Szegedi Márton polgármesterjelölt. Később hasonló utalás megjelent a párt 2014-es programjában is, mikor a “Cigányság válaszút elé állítása” alfejezetben arról írnak, “fontosnak tartjuk megvitatni a deviáns személyek külön lakókerületeinek kialakítását, ahogy ez Hollandiában is jellemző.” Majd a hosszú bekezdés végén hozzáteszik, amúgy a szigor nem csak a cigányokra vonatkozna.

“Ha olyannyira kirekesztők lennénk, mint ahogy azzal egyesek vádolnak minket, akkor nem ülne itt ennyi cigány képviselő a Magyar Köztársaság Országgyűlésében” (Apáti István felszólalása 2010 májusában, a családtámogatásról szóló törvény vitájában.)

“Otthon vannak, nem dolgoznak, napközben sem, mert valóban ezt a családi pótlékot, a megélhetési gyermekszülést erre használják. Ezen csak egyetlenegy dolog változtathat, a szigorú törvényi szabályozás.” Novák Előd személyes történetet idéz fel, mikor apja korrepetált egy roma gyereket, aki elmaradozott a korrepetálásról, majd az apa elment meglátogatni, és akkor ezt látta. (2010. május, szintén a családtámogatásról szóló törvény vitája.) Novák már nem tagja a frakciónak, gondolata azonban “örök”,

Vona Gábor is ilyesmiről beszélt a Jobbik majálisán:“sok olyan cigány család van – nem csak ők, de a cigányságon belül tendencia –, ahol nem azért vállalnak gyereket, mert szent, hanem mert a szociális rendszer erre ad életpályamodellt.”

“Attól, hogy cigány vagy, még ledöfnélek” – bókolt udvariasan 2013-ban Zagyva György Gyula Osztolykán Ágnes LMP-s képviselőnek, aki csak annyit kérdezett, hazavinné-e valaki kocsival az ülésnap végén. Ahogy az előző három idézett, úgy Zagyva sem képviselő már, de a már említett atv.hu-interjúban Vona Gábor kiállt mellette.

“A bentlakásos iskolákban történő oktatás jelenti az egyedüli működőképes eszközt a cigány gyermekek társadalmi integrálásához.” Vona Gábor 2010. szeptemberében beszélt javaslatáról, hozzátéve, hogy a gyerekek meghatározott időközönként térhetnének haza, egy-két hetente vagy havonta. Vona arról beszélt, a bentlakásos iskolák egyértelmű előnye lenne, hogy kiszakítanák a cigány gyerekeket a felnőtté válásuk szempontjából káros családi környezetükből. A bentlakásos iskola ötlete a 2014-es választási programban is fennmaradt.

“Az ország – és Gyöngyös – problémái abból fakadnak, hogy valakik vagy valamik élősködnek a tisztességes többségen. Élősködik a politika, másodsorban a nemzetközi tőke, harmadsorban pedig a cigány kisebbség azon része, akik úgy érzik, csak a segélyeket kiutaló törvények vonatkoznak rájuk, a többi nem.” Vona Gábor, 2010. szeptemberében beszélt erről több helyen is, csak máshol nem mondta, hogy Gyöngyös.

“A szociális támogatások meg családtámogatások rendszerét a szociális miniszterünk sem látja át, de egy 10 éves cigány kisfiú több szociális támogatási formát ismer, mint mondjuk magyar királyt.” (Vona Gábor, 2010. március, salgótarjáni lakossági fórum)

“A Fidesz és az MSZP is betett az Országgyűlésbe díszcigányokat, és hagyták, hogy lopjon” – a javában néppártosodó Vona Gábor mondta 2017. áprilisában a Jobbik majálisán a Városligetben.

“Nem elég integrálni és felemelni a cigányságot, azt is el kell érni, hogy a Magyarországon születő cigány gyerekek ne csak egy lakhelyként tekintsenek az országra, hanem a hazájuknak tekintsék azt, amelyet építeni kell. Ez a mostani helyzetet nézve szinte lehetetlennek tűnő feladat” – ez a végtelenül aljas mondat ugyanott, ugyanattól a személytől hangzott el.

Szőke Emil:

sötétség csillagözönével...

van itt nyávogás és csicsergés

éhes száj

mit ragaszt nyál... és

a szó mégis egymásba akadva

raccsolva és káromolva a tartalomra

idő-végzete - miként az anyag-sorsa -

rajta lüktetve forgolódva

rá már jövője ég -

ahol a dög rendjével magában fortyog

...sejtek sípolásán

pokolra-hívásán mély csikorgással

mi majd rám-talál énekelve és sírva

a sámán-dobok ritmusára

...immár e világ kegyetlen hívása

zizeg fel szívemben - csak van

múlt-zajával

ahogy visszanéz

az időben

ami már csak érzet – így dörren fel rég

a kegyelem bennem és fennen moraja még

hogy a szemhéjakat összevarrja

...itt a száj csak köpne – hörög s fújva hallgatna

mert a hit és remény

veszendőben

lett balszerencsénk...

Lám- váltva a köpönyeg és harcra kiáltva

lelt sorsa

- máris utálatos jelen-mocska -

a szégyen is álnokul oszt szerencsét

hozza mirtuszát már bort iszogatva

...ám a lélek itt őrült rettegésben

a vágyaktól nehéz

akként hogy a félelem buzog fel keblemben

nincs mérce benne - csak „jogrendje” mért

míg más a jövendőn már mohó kezekkel

nagy kegyelettel csitítja

perlekedése ügyét –

2017. 08. 19.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat