Szőke Emil:
csendben kérdem miért is?
...komolytalanná tette a rend - a küzdők hiába
rikácsolnak: sütnének - párolnának a múltra
...bár ez komoly torna de üres állapota
- már benned lakik Jézus
s rád-fáradt a publikum -
a bölcselet is bennem - én itt mégis szitkozódva! –
SZOCIALISTA ÜNNEP?
Sokaknak ez ugrik be egyből Május 1-je kapcsán. De mint a legtöbb ünnepnek, ennek is régebbre nyúlnak vissza a gyökerei:
Május 1. a természet megújulásának ünnepe.
Egyes pogány ünnepek a kereszténység előtt ezekre a napokra estek, mint például az ír Beltane, amely az esztendő „napos" felének eljövetelét jelentette, és ekkor hajtották ki az állatokat a nyári legelőkre. A babona szerint a vándorlás kezdetekor a pásztorok a csordát két tűzrakás között terelték át, ezzel védelmezték az állatokat a betegségektől, gonosz szellemektől. A legendák szerint „Danu istennő népe", azaz az ír és a skót mitológiai alakok, istenek és hősök is május 1-jén érkeztek Írországba.
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség.
Május 1. hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.
Az előzményekhez egészen a brit ipari forradalomig kell visszamennünk.
Amikor is egy Robert Owen nevezetű gyártulajdonos 1817-ben megfogalmazta a munkások követeléseit, melybe többek közt beletartozott a munkaidő lecsökkentése 8 órára a 10-16-ról.
Több kisebb tüntetést, sztrájkot tartottak, annak érdekében, hogy a követeléseiket érvényesítsék. Azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. Habár 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen
1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés.
Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikeresen zárult, követeléseiket teljesítették mindenféle retorziók nélkül.
1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért.
1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (1889–1916 között működött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján,
1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért.
A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson,
1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
Május 1-jén Jézus nevelőapjára, az ácsra is emlékezünk.
Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa.
Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március volt, Magyarországon is.
A szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével a 20.század folyamán lassan népünneppé vált Május 1.. Először a Szovjetunióban majd a világháború után a többi szocialista-kommunista országban is.
Szőke Emil:
...véremből szomjazva
immár a tolakvó
hamis énekkel itt
hol
minden ágat letör a kéz
és a csömör is
egymásba-csukva ég
rásápadt fénnyel visz
sodor a zsibongó időn
mának-mohó
magába
véremből szomjazva –
2017. 04. 30.